143175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámia és fém forrasztására
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.175. SZÁM' 49. h. 25-33. OSZTÁLY — DE-137. ALAPSZÁM Eljárás kerámia és fém forrasztására A Magyar Állam, mint a feltaláló: clr. Dénes Péter gépészmérnök budapesti lakos jogutóda. Bejelentés napja: 1953. március 27. Eddig is ismeretesek voltak kerámiai tárgyaknak fémalkatrészekkel való összekötésére szolgáló olyan forrasztó kötések, amelyeknél a kerámiára kicsapással, vegyületből való kiredukálással, fémszórással vagy egyéb úton vékony fémréteget vittek fel és az odaerősítendő fémalkatrészt ezen fémréteghez forrasztották. Az ilyen kötések azonban rendszerint nem voltak tartósak, mert a fenti módon előállított fémréteg és a kerámia közt csak a tapadás tartotta fenn a kapcsolatot, továbbá mert a fémréteg és a kerámia hőtágulási együtthatója legfeljebb csak közelítőleg lehetett egyforma. Lényegesen tartósabb kötés kapható, ha zománcport keverünk finom eloszlásban a fémrétegbe, amely zománcpor a fémezés beégetése íolyaman megolvad és a fémréteget szilardan megköti. Az ilyen — általában 10 <<. vastag — fémréteg azonban nem forrasztható elég jól az eddig használt forraszanyagokkal. mert ezek a vékony fémréteget magukba oldják, vagy legalábbis fellazítják. Nem használ a réteg elektrolitikus vastagítása sem. mert az elektrolitikus fürdőbe helyezve az ott levő szabad sav vagy lúg a fémréteg szemcséi és a megolvadt zománcréteg közötti vékony határréteget beold ja, minek folytán a zománckötés fellazul és az elektrolízis folyamán az eredeti szilárdságú kapcsolat — ami a zománc megolvadása folytán jött létre — már nem állhat többé helyre. A találmány szerinti eljárás kerámia—fém kötés létesítésére szolgál és olyan, önmagukban ismert forraszanyagok felhasználásán alapul, melyekre jellemző, hogy széles hőfoksávon, legalább 10 C . de célszerűen 20 C° hőközön keresztül nem folynak meg, hanem csak sűrű amalgámszerűvé valnak. de mindenesedre annyira viszkózusak maradnak. hogy egy 3 mm átmérőjű furaton í rézlemezből ) nem cseppennek át és ilyen állapotban meleg forrasztópákával feikenhetők, illetve feldörzsölhetők. Ebben a konzisztenciában a forraszanyagnak elenyészően kicsi az oldóképessége, ezért a kerámiára felvitt fémréteget sem fel nem oldja, sem a zománcrészecskék és fémrészecskék közötti kötést részleges oldással nem szakítja meg. Mérések szerint az ilyen forraszanyaggal készített kerámia—fémkötés szakítószilárdsága 100—200 kg/cirr értéket ér el. Különösen előnyös ezen kötés alkalmazása ott. ahol vákuumzáró kapcsolat létasítése szükséges. A fémrészecskékre olvadt és a forrasztás alatt ki nem lazult zománcszemcsék egyrészt tökéletes vákuumtömítést nyújtanak, másrészt a finom elosztású zománc- és fémrészecskék a hőtágulási együtthatóból adódó különbözeti feszültséget rugalmasan felveszik. A találmány szerinti eljáráshoz használt kenhető forraszanyagok két vagy több fémötvözetből készíthetők. Néhány kiviteli példa 2 alkotós ötvözetekre: 70% kadmium és 30% ón, vagy 40% kadmium és 60% ólom. Több alkotós ötvözetek pl. 40% bizmut, 30% ón és 30% ólom. vagy 42% ón. 15" „ kadmium, 43% ólom stb. Szabadalmi igénypont: Eljárás kerámiai anyag és fém összeforrasztására azzal jellemezve, hogy olyan önmagában ismert összetételű forrasztó anyagot használunk, amelv felhevítéskor legalább 10 C°-nyi, célszerűen 20 C - nyi hőfoksávon át nem. folyik meg, hanem sűrű amalgámszerű állapotba jut és olyan viszkózus maiad. hogy egy 3 mm átmérőjű furaton ( rézlemezből) nem cseppen át, hanem kenhető állapotú és a forrasztást a forr tsz tóanyagnak ilyen kenhető állapotában végezzük. A kiadásért felet: a Közgazdasági -fogi Könyvkiadó igazgatója 117.;. Terv Nyc-rr ! i. 19"6. — Felelős vezető: Bolgár Imre
