143164. lajstromszámú szabadalom • Terelőkúp generátorokhoz
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ? SZABADALMI LEÍRÁS 143.164. SZÁM 24. e. 3-8. OSZTÁLY — BE—223. ALAPSZÁM Terelőkúp, generátorokhoz A Magyar Allam, mint a feltaláló Beke Zoltán és Várady Imre budapesti lakosok jogutódja Bejelentés napja: 1950. október 16. A gázfejlesztőkben lefolyó elgázosítási folyamatok ideális lefolyásának legfontosabb alapfeltételei a következők: 1. homogén tüzelőanyagoszlop. 2. állandó tüzelőanyagoszlop magasság, 3. egyenletes salakeltávolítás a keresztmetszet minden pontján, 4. megfelelő levegőelosztás a rostélyon, illetve befúvófejen keresztül. Az ismert generátor-szerkezetek közül a legújabb típusú szabadalmazott Kollner-rendszerű marórostélyos, forgótányérú gázfejlesztő, beépített töltőcsővel a 2., 3. és 4. alatt felsorolt követelményeknek tökéletesen megfelel, a használatban lévő ismert adagolóberendezések azonban nem biztosítják azt az 1. alatti követelményt, hogy a tüzelőanyag a gázfejlesztő-aknában szemnagyság szempontjából is egyenletesen helyezkedjék el. Ez a körülmény a gázfejlesztő üzemet hátrányosan befolyásolja, mert az egyenlőtlen szemcseelhelyezkedés a tüzelőanyag-oszlop vízszintes keresztmetszetének más és más pontján más és más ellenállást okoz, ami a tűzréteg hátrányos, illetve helytelen kifejlődését eredményezi, s így végeredményben a gázfejlesztő üzemet kedvezőtlenül befolyásolja. Minél egyenletesebb az elgázosítandó tüzelőanyag szemcsenagysága (osztályozott anyag), annál kevésbé észlelhető ez a hátrány, olyan tüzelőanyagoknál azonban, ahol a szemcsenagyság tág határok között ingadozik és portartalommal is (5 mm alatti szemnagyság) számolni kell, a homogén szemelosztás a jó gázfejlesztő üzem leglényegesebb és alapvető feltételének tekintendő. Ezt az 1. alatti említett homogén elosztású tüzelőanyag-oszlopot biztosítja a 2. alatt felsorolt állandó tüzelőanyag-oszlopmagasságot biztosító ún. töltőcső alá beépített — jelen szabádalom tárgyát képező terelő kúp. Eddig ui. a töltőcsőből kiömlő tüzelőanyag természetes osztályozódásnak volt alávetve, mert a legnagyobb darabok természetszerűleg legurultak a gázfejlesztő akna kerületéhez, a legkisebb darabok (por) pedig a gázfejlesztő közepén maradtak. Lehet mondani, hogy a szemcseelosztódás lényegében úgy következett be, hogy a gázfejlesztő középvonalától kifelé egyre nagyobbak voltak a szemcsék, a középen elhelyezkedő portól a kerületen elhelyezkedő legnagyobb szemcsékig. Nyilvánvalóan ezt az elosztást követte a tüzelőanyagoszlop ellenállása és ennek folyományaként a tűzréteg kialakulása is, mert az oszlopon áthaladó levegő és az ezt követő elgázosítási folyamatok a legkisebb ellenállás útját követik (a tűzréteg kialakulását). A mellékelt ábrák szemléltetik az ismert generátor-szerkezet szemcseelhelyezkedését és oszlopmagasságát, valamint ugyanazt a találmány szerinti megoldás esetében. Az 1. ábra mutatja az ismert generátor-szerkezetet, melynél a töltőcsőből kiömlő tüzelőanyag csupán természetes osztályozódásnak van alávetve. Az 1/a. ábra szemlélteti ezen rendszernél a szemcseelosztást: a nagyobb szemcséknek a generátor kerületén való elhelyezkedését. A 2. ábra szemlélteti a találmány szerinti elrendezést a töltőcső alá beépített T terelőkúppal. A 2/a. ábra mutatja az ezen terelőkúp következtében megváltozott szemcseelosztást. A 3. és 4. ábrák a terelőkúp különböző kiviteli módozatait szemléltetik. A terelőkúp beépítése esetén a fent leírt osztályozódás két irányban következik be s ennek a kétirányú osztályozódásnak középtengelyét egy ponton a terelőkúp külső szélének egy pontján húzott függőleges adja meg. Ezen képzelt tengelyhez képest tehát egyrészt a gázfejlesztő belseje, másrészt a kerülete felé gurulnak le a nagyobb darabok s a szemnagyság ezen képzelt tengelyek felé csökken. (2/a. ábra.) Az 1/a. és 2á. ábrák összehasonlítása mutatja, hogy mennyivel kedvezőbb a szemcseelosztás a ,.terelőkúp'’ beépítése esetén. Ha számbavesszük még azt a tényt is, hogy a nagyobb darabok mindig sodornak magukkal kisebb dara
