143162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelőfonal előállítására
Megjelent: 1956, augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL /'SZABADALMI LEÍRÁS 143.162. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — ZI-46. ALAPSZÁM Eljárás szigeteló'fonal előállítására A magyar állam, mint a feltalálók, Zilahi Márton oki. gépészémérnök, és Oswald Lóránt oki. vegyészmérnök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1953. március 6. A gyengeáramú villamosiparban elsőrendű fontosságú olyan szigetelőfonal használata, mely nagy légnedvességű (80—90% relatív nedvességtartalmú) levegőben is nagy szigetelési ellenállást mutat. Jól bevált erre a célra az acetilezett pamutfonal, melynek' előállítására, az irodalom sok eljárást ismertet. Egyik legjobban elterjedt termék a „Kotopa” kereskedelmi elnevezéssel forgalomba kerülő fonal, amelynek szigetelési ellenállása a kívánt körülmények között 3—5,10’ megohm/g 16 mm hosszon mérve. Ezeknek az eljárásoknak az alkalmazása sok hátránnyal jár: 1. Az acetilezés hosszú ideig, kb. 10—48 óráig tart. 2. A gyenge katalizátor használata ellenére ez idő alatt a fonal mechanikai tulajdonságai szenvednek és* a végtermék gyengül. 3. A pamutszálak felülete oldódik, s a ragadós termékkel a feldolgozási technológia körülményessé válik. A találmány szerinti megoldásnál úgy járunk el, hogy a fonalat kellő előkészítés után apoláris szénhidrogénnel, célszerűen benzollal kezeljük, ezután jégecetet, ecetsavanhidridet, apoláris szénhidrogént és klórtartalmú ásványi oxisavat tartalmazó fürdőbe visszük, majd az acetilezés t oly módon hajtjuk végre, hogy az acetilezendő fonalból készült motringot 'forgó rúdra erősítve a motringnak csak egyharmad részét merítjük a fürdőbe; így a fonal csak rövid ideig tartózkodik az acetilező elegyben, honnan kiemelve a levegőn az apoláris szénhidrogén párolgása következtében lehűl, majd -visszakerülvén az acetilező fürdőbe, azt is lehűti. Ezzel a módszerrel az acetilezést 20—25 C3-on, 20—25 perc alatt tudjuk végrehajtani. A fonalat az előkészítés után főzzük, fehérítjük, megszárítjuk, végül jégecetben duzzasztjuk. Az acetilezés előtti benzolos kezelés különös előnye az, hogy ezzel a fonal az acetilező fürdőbe csak elenyésző mennyiségben visz be ecet•savat és vizet, és ilyen ’módon az észterezés egyenletesebb körülmények meliett megy végbe, miáltal a késztermék minősége javul. A találmány szerinti eljárást az alábbi példa szemlélteti : Nm =130 fésűs pamutfonalat 10 gTl nátronlúg és 5 g./l zsíralkoholszulfcnát tartalmú oldatban 8 órán át 3 atm. nyomáson’főzünk. Vizes öblítés után a főzést megismételjük és újra öblítünk. Ezután a fonalat 3 g/1 aktív klórtartalmú, 9,5 pH-jú nátriumhipoklorit fürdőben 4 órán át féhérítjük. Vizes öblítés után újra fehérítünk és öblítünk, majd a fonalat kiszárítjuk. Fehérítés után a kiszárított pamutfonalat 15—20 C°-on 2 órán keresztül jégecetben duzzasztjuk, majd a fölös jégecet eltávolítása után 1:20 fürdőarányú benzolban kezeljük. Innen a fonalat az észterezőfürdőbe visszük. Az észterezőfürdő összetétele 100 g száraz pamutra számítva a következő: 750 ml jégecet 750 ml ecetsavanhidrid 1500 ml benzol 3 ml per klórsav Az acetilezést a már említett módon, forgó rúd beiktatásával hajtjuk végre. Utána a motringokat meleg és hideg vízzel kiöblítjük, majd az acetilezőfürdő utolsó nyomainak eltávolítása végett a terméket jégecetben öblítjük, végül a jégecetet a fonalból teljesen kimossuk. A savmentesre mosott fonalat megszárítjuk, s utána 2 órán keresztül 140 C3-on száraz hővel kezeljük. A kapott termék szakítószilárdsága a kiindulási fonal szakítószilárdságával közel megegyezik, szigetelési ellenállása 1—1,5.10° megohm/g. A fonal jól feldolgozható és kábelek szigetelésére kiválóan alkalmas. Eljárásunkkal tehát alacsony hőfokon, külön hűtés nélkül igen rövid idő alatt a kívánalmaknak mindenben megfelelő szigetelőfonalat lehet előállítani. A fonal a kíméletes kezelés során úgyszólván semmit sem veszít fizikai tulajdonságaiból, könnyen feldolgozható.
