143149. lajstromszámú szabadalom • Húzózár
Megjelent: 1956. június hó i-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.149. SZÁM 3. c. OSZTÁLY — Po—173. ALAPSZÁM Húzózár Pozsgai Rezső szerszámlakatos és Háhn Vilmos műszerész, Budapest. A bejelentés napja: 1955. április 28. A találmány oly húzózár. vagy zipp-zár. amely az eddig használatos eí'féle záraknál jóval egyszerűbb. olcsóbb és emellett működése nagyon megbízható. A találmányt a csatolt rajz kapcsán részletesen magyarázzuk meg. A rajz 1. ábrája a húzózár keresztmetszete vagy végnézete, a 2. ábra pedig részletes felülnézete, de h tolóka nélkül. A 3. ábra a tolóka oldalnézete, a 4. ábra elő! nézete és az 5. ábra hátulnézete. Végűi a 6. ábra a tolóka kiterített állapotban, ill, annak a lemeznek a nézete, amelyből a tolókát hajítással előállítják. Ügv. amint az ábrák mutatják, a húzózár lényegileg két szalagból áll, amelyeket a rajzon 1-gyel és 2-vel jelöltünk. Ez a két szalag leghelyesebben műanyagból, pl. sajtolt polivinilkloridból készülhet. mert, ez az anyag eléggé hajlékony és mégis erős. A két szalag egymással azonos alakú, tehát a húzózárat oly módon lehet készíteni, hogy hosszú szalagból két kívánt hosszúságú, (ill. egymással egyenlő hosszú' darabol vágunk le és ezeket egymással szembefordítjuk. Mindkét szalag egyik széle sima és alkalmas arra, hogy a ruhadarab szélét (vagy más tárgy pl. táska széleit) hozzáerősítjük, úgy amint ez a zippzáraknál szokásos. A szalagok befelé fordított széle pedig — a felrajzolt kivitelnél — két mélyedést, ill. hornyot tartalmaz, melyek 3 széle vagy fala ívelt keresztmetszetű, tehát visszahajlított alakú és ;i két hornyot egymástól elválasztó 4 közfal szintén íveit. ill. horogszeren meghajlított alakú. Ezzel azt érjük el. hogy amikor a két szalagot az 1. ábrán látható módon egymásba nyomtuk, ami az anyag rugalmassága folytán nehézség nélkül lehetséges, a két szalag jól egymáshoz rögzítődik, ill. csak bizonyos erőkifejtéssel távolítható el egymástól, mert a 3 és 4 határolófalak egymásba akadtak és összeszorultak. A találmány szerint e szalagokon alkalmazott tolóka a 3—5. ábra szerint, lényegileg S-alakban meghajlított lemezből áll. de olyképp. hogy az S alak középső része sokkal rövidebb. mint a többi rész és hátul van. tehát a tolóka szélesebb részén. A meghajlítás ugyanis úgy történik, hogy a tolóka oldalról nézve ékalakú. Az S-alakban való meghajlítás két vezetéket vagy járatot alkot és a két 1 és 2 szalag ezekbe a vezetékekbe jut be (3. és 5. ábra). Ha tehát a tolókát a 3. ábrán látható nyíl irányában (előre) mozgatjuk, a tolóka nyit, vagyis a két szalagot szétválasztja egymástól, amennyiben a két vezeték közötti 5 él a szalagok közé hatol és azokat egymástól széttolja. Ha pedig a tolókát az ellenkező irányban húzzuk el. a két szalag a tolóka mellső, keskeny szájnyílásán at összaszoritva lép ki. ez a szájnyílás tehát a két szalagot egymásba nyomja, lényegileg olyan elvek alapján, ahogyan a ..patent*' név alatt ismert nyomógombok hatolnak egymásba. A szalagoknak egymástól való elválasztására, vagy egyesítésére a tolóka segítségével igen kis erők szükségesek, mert a tolókában a szalag ívalakban foglal helyet és így meghajlitása folytán a hornyok szétnyílnak. Ha az összeerősített szalago kat kézzel akarjuk szétválasztani, ehhez már nagyobb erő kell. de a szétválasztás mégis lehetséges: viszont ez a szétválasztás csak a szalagok síkjára merőleges erőkkel lehetséges és a gyakorlatban ilyen erők a húzózárra sohasem hatnak, hanem mindig az 1. ábrán látható nyilak irányában hat az erő. márpedig ebben az irányban az összekapcsolt szalagok igen nagy igénybevételeket bírnak el. A tolókában a szalagoknak csak hornvos rész van, a sima részek a tolókából kiállnak, úgy amint az 5. ábra mutatja. A tolókának a 4. ábrán látható mellső szájnyílása pedig éppen akkora, mint az egymásba helyezett szalagok vastagsága, hogy ez a szájnyílás a szalagokat egymásba szorítsa. A lemezen levő 6 mélyedés függő fogantyú megerősítésére való. de ezt a fogantyút a többi ábra nem mutatja. A találmány keretein belül eszközölhető módosítások közül megemlítjük, hogy a hornyok száma kettőnél több is lehet, az ívelt határolófalak szama pedig egy is lehet, mert a leírt hatás így is létrejön. Szabadalmi igénypontok: 1. Húzózár azzal jellemezve, hogy két olyan, az anyag rugalmassága révén egymásba helyezhető, egymással kapcsolódó és egymástól eltávolítható szalagból áll. amelynek egyik szélén legalább két
