143130. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tömegcikkeknek különféle paraméterek szerinti osztályozására
4 143.130 2. pozícióba léptette, így a berendezés a következő mérésre készen áll. A következő mérések és azok alapján a cső minősítése egészen úgy folyik le, mint ahogy azt előbb a fütőáram esetében láttuk. Ha következőnek pl. 'a meredekség mérését veszszük, akkor a sorrendkapcsoló 2. érintkezőihez anódfeszültséget, rácsfeszültséget és váltakozóáramot, a vezérszelektor és minősítő egység érintkező íveinek kontaktus pontjaihoz pedig szintén a megfelelő feszültségértékeket, vezetékeket, illetve számlálókat stb. csatlakoztatjuk. így a berendezés a vezérszelektor hatására sorban az összes vizsgálatokat önműködően elvégzi és azok eredményeit feljegyzi. Hátra van még a végső minősítés és ennek a cső lebélyegzésével a csövön való igazolása, amit az (S2) vezérszelektor (KI) minősítő karja és az (S4) minősítő egység (KI) bélyegző karja, továbbá az utóbbihoz kapcsolt (L, F) relék végeznek el megfelelő bélyegző készülékek útján. Ennek a feladatnak a továbbiakban relérendszerrel, illetve választóval való megoldását ismertetjük. Három válogatási osztály esetén két (,L és F), általában pedig az összes válogatási osztályok számánál eggyel kisebb számú relé szükséges. Mindenik relének egy tartóáramkört záró, továbbá még egy munka- és egy nyugalmi (átváltó) érintkezője van-. Az összes relék nyugalmi érintkezőjén áthalad az az áramkör, amely a vezérszelektor minősítő karjának érintkező sorozatától a legjobb (K) minősítésnek megfelelő bélyegző vagy válogató készülékhez megy. A többi — jelen esetben az (L) és (F) — relék tápvezetéke a minősítő egység (KI) bélyegző karjának érintkező sorozatához tartozó megfelelő érintkezőhöz, munka kontaktusa pedig a neki megfelelő végső minősítő (pl. bélyegző) készülék vezetékéhez csatlakozik. 'Az egyes minősítő készülékekhez menő vezetékek emellett soros kapcsolásban tartalmazzák mindazon végső minősítő relék nyugalmi kontaktusát, amelyek az illető készüléknél jobb minősítésnek felelnek meg. Az ábrán megfigyelhető, hogy az (1? és (F) relék villamos kapcsolása olyan, hogy ha a vezérszelektor valamelyik mérési periódust befejező (pl. 4. vagy 7.) pozícióban van, akkor a minősítő egység 1. pozíciójában, (F minősítés) az (F) relé, annak 3. pozíciójában pedig (L minősítés) az (D relé önmagának tartó áramkört zár és a relékontaktusok között olyan átkapcsolások történnek, hogy az (S2) vezérszelektor (KI) minősítő karjának utolsó érintkezőjétől kiinduló (vb) vezeték az előbbi esetben az (FB) bélyegző készülékhez, az utóbbi esetben az (LB) bélyegző készülékhez nyer kapcsolatot. Ha a minősítő egység (KI) bélyegző karja a 2. pozícióban van, akkor a (KB) bélyegző készülékkel létesül kapcsolat. Ha a csőre vonatkozó teljes vizsgálatsorozat folyamán csak egy paraméternél is az L relé áramot kapott, az (S2) vezérszelektor (KI) minősítő karjának utolsó érintkezője az (LB) bélyegző készülékkel jut összeköttetésbe. Ennek végeredményeképpen tehát a készülék úgy működik, hogy ha a vezérszelektor egy fordulata alatt végzett összes mérések (fűtőáram, meredekség stb.) során minden minősítés (K) osztályú volt, akkor az (L) és (F) relé az egész mérési sorozat alatt nyugalomban marad és a vezérszelektor utolsó pozíciójában a (KB) bélyegző készüléket működteti, vagyis a csövön (K) minősítést jelez. Minthogy azonban az (L, F) relék tartóáramköre az egyes mérési periódusok (pl. fűtőáram) végén megmarad és azt a vezérszelektor az (e) érintkezőnél csak a lebélyegzés megtörténte után szakítja meg, az (L, F) relék működése azt eredményezi, hogy ha az egész mérési sorozat alatt a K minősítések mellett csak egy paraméter esetében is (F) minősítés volt, az (FB) bélyegző készülék fog működésbe jönni és a cső (F) minősítést kap akkor is, ha a többi paraméter mind (K) osztályú; hasonlóan egyetlen paraméter (L) minősítése esetén a cső (L) minősítést kap akkor is, ha az összes többi paraméterei mind (K) vagy (F) osztályúak. A megfelelő végső minősítő kiválasztása szelektorral is történhet. A 2. ábra szerint ehhez olyan háromkarú S5 szelektort használhatunk, amelyet önműködő áramszaggató léptet, mégpedig a c pont földelése esetén egy, a b pont földelése esetén pedig két lépéssel, minthogy az érintkező sorozatok egyes érintkezőinek villamos kapcsolása folytán ennyi lépés után az áramkör végleg megszakad. A harmadik kar a megfelelő végső minősítő bekapcsolására való. E választó alkalmazása esetén az 1. ábra szerinti L és F. jelfogórendszert elhagyjuk és az a, b, c pontokhoz a 2. ábra szerinti S5 választót kapcsoljuk be. Miközben az S4 minősítő választó KI karja az összes paraméter megvizsgálása során az érintkező sorozaton végighalad, az S5 végső minősítő választó az illető csőnél előfordult legrosszabb minősítésnek (a Jő relé legnagyobb áramlökés számának) megfelelő pozícióba jut, tehát a vezérlőszelektor KI karja az összes vizsgálati periódusok befejezése utáni állásában a vb vezetéken át az illető csőnél előfordult legrosszabb minősítésnek megfelelő bélyegző készüléket fogja működtetni. A bélyegzés után az S5 választót az ábrán látható normálpozícióba kell vinni, ami pl. úgy történhet, hogy a forgó előmelegítő keret indításakor az f vezetéket átmenetileg földeljük. A berendezés úgy is kivitelezhető, hogy a lebélyegzés után még olyan válogató készüléket is működtet, amely a csöveket minősítésüknek megfelelően más-más szállító vagy gyűjtő eszközhöz továbbítja. Végül a teljes méréssorozat befejezése után a vezérszelektor a vizsgálandó csöveket hordozó forgó tárcsát továbblépteti és a következő cső vizsgálata kezdetét veheti. A találmány szerinti berendezéssel kapcsolatban olyan készülék is alkalmazható, amely a csöveket vizsgálat előtt automatikusan behelyezi, majd vizsgálat után eltávolítja. A találmány szerint a mérések elvégzéséhez nem egyenáramot, hanem erősítő alkalmazhatósága céljából váltakozó áramot — mégpedig hálózati vagy ennél nagyobb frekvenciájú, váltakozó áramot — vagy szaggatott, pl. négyszöghullámalakúvá tett egyenáramot használunk.
