143128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző fajsúlyú szilárd anyagoknak flotálással való szétválasztására
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.128. SZÁM. 1. c. OSZTÁLY — Si-465. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés különböző fajsúlyú szilárd anyagoknak dotálással való szétválasztására Stripa Gruvaktiebolag, Ludvika, Svédország. A bejelentés napja: 1954. szeptember 18. A találmány érc és meddő részecskéinek — vagy különböző fajsúlyú részecskékből álló más keverékeknek — nehéz folyadékban történő vagy nehézszuszpenziós derítéssel, röviden flotálással eszközölt szétválasztására való eljárás, amelynél némi vízzel vagy más folyadékkal kevert, meglehetősen finoman elosztott megfelelő fajsúlyú szilárd részecskékből álló ágyat alkalmaznak, úgyhogy az ágy közegének konzisztenciája körülbelül ugyanakkora, mint az úszóhomoké, a víztartalmú ágy látszólagos közepes fajsúlya pedig az érc fajsúlya és a meddő fajsúlya közé esik. A szétválasztást célszerűen meglehetősen széles lejtős vagy vízszintes vályúban végzik, amelyet oly módon ráznak vagy vibráltatnak, hogy az ágyközeg és a szétválasztandó anyagok keveréke, amelyeket egyaránt a vályú egyik végének közelében adagolnak be, a vályú másik vége felé haladjanak. A vályún való áthaladás közben a szétválasztandó anyagok keverékét megfelelő körülmények között úgy osztják meg, hogy az ágy látszólagos közepes fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú részecskék a vályúi fenekén gyülemeljenek össze, az ágy látszólagos közepes fajsúlyánál kisebb fajsúlyú részecskék viszont az utóbbin lebegjenek. A vályú kiömlési végének közelében azután az áramló anyagokat, amelyek a vályún két vagy esetleg több egymástól elkülönített rétegben haladnak át és rétegenként külön kerülnek elvételezésre. megosztjuk. A két rétegre való megosztást például úgy eszközölhetjük, hogy a vályúval azonos szélességű választólemezt alkalmazunk, amely a vályú fenekével párhuzamos és a fenék fölött megfelelő szintmagasságban helyezkedik el. A vályú válaszlemezének és oldalainak a vályú fenekén túl való meghosszabbításával a válaszlemez fölött és alatt elhelyezkedő anyagrétegek a vályúból hosszirányban egymástól közzel elválasztott helyeken távoznak. Ha az. áramló anyagokat kettőnél több rétegre kívánnók megosztani, ezt. azonos elv alkalmazásával, több válaszlemezzel érhetjük el. Az ilyen elrendezés fontos előnye, hogy a vályúba iktatott lemezek szintmagasságát ismert mechanikai eszközökkel könnyen növelhetjük vagy csökkenthetjük és így a különféle rétegek vastagságát az anyagáram összetételéhez könnyen illeszthetjük. Az alsó és felső rétegnek egymástól a vályú hosszirányában közzel elválasztott helyeken való kiömlése helyett számos esetben kívánatos lehet, hogy a rétegek a vályúban egymás mellett haladjanak. Ezt elérhetjük, ha a válaszlemezt az áramlás irányában meghosszabbítjuk és oly terelőlapként alakítjuk ki, amely a felső réteget a vályú egyik oldala, az alsó réteget pedig a vályú másik oldala felé irányítja. A kezdetben vízszintes válaszlemez ez esetben' fokozatosan függőleges válaszfalba megy át. amely a vályút hosszirányban megosztja. Ugyanezt a megosztást azonban terelőlapokból álló oly rendszerrel is elérhetjük, amely működési elvét tekintve ugyanolyan, mint a Hooper-féle pneumatikus ülepítőgépé. Általában elvileg mindazok az eszközök használhatók, amelyeket az ülepítőgépeken különféle rétegek egymástól való elkülönítésére alkalmaznak. Az ágyközeget azután elkülönítjük a szétválasztott anyagtól és evégből a keveréket például oly szűrőn mossuk, amelynek szemnagysága akkora, hogy az ágyközeg átmegy rajta, a szétválasztott anyag viszont részecskéinek nagyobb mérete miatt visszamarad. Ezt követően az ágyközeget a fölös víz eltávolítása után a szétválasztó vályú beadagolási végéhez vezetjük vissza. Az ágyközeg egy részét azonban víztelenítés előtt általában meg kell tisztítanunk ezektől a finom szennyeződésektől, amelyek a flotálással foganatosított szétválasztás során az ágyközegbe jutottak, hogy az" ágy látszólagos közepes fajsúlya gyakorlatilag állandó értéken legyen tartható. Annak biztosítása végett, hogy a súlyos részecskéknek a könnyű részecskéktől a szétválasztó vályúban való elkülönítése lehetőleg gyorsan menjen végbe és ezzel a kapacitás növekedjék, az ágy látszólagos viszkozitását lehetőleg kis értékeken kell tartanunk. A látszólagos viszkozitást jelentősen belfolyásoió tényezők közé tartozik az ágyközeg részecskéinek alakja és nagysága, az ágy porózussága (vagyis az ágy térfogatának az a viszonylagos része, amely nincs szilárd részecskékkel megtöltve), valamint a rezgések erőssége és iránya. Nyilvánvaló, hogy az ágyközeg részecskéinek lehetőleg gömbalakúaknak kell lenniök. A gyakorlatban azonban ez a tényező kisebb fontossággal bír, mint első pillanatban gondolnék. A részecskék
