143126. lajstromszámú szabadalom • Szelekciós eljárás többcsatornás hírátvitelhez

143.126-3 A 6. ábra második sorában ugyanazt az impul­zussorozatot mutatjuk be, miután az áthaladt a Mod^pi amplitudómodulátoron. Ekkor az impulzu­sok amplitúdói már mások és egymástól eltérőek, aszerint, hogy távolságuk a megelőző impulzustól mekkora. Az impulzusok fázismodulációja ampli­­tudómodulációvá alakult át. A harmadik sorban a vevőoldal csatornáihoz tar­tozó egyes kapufokozatok nyitási időit tüntettük fel. Például a 2. csatorna kapufokozata röviddel az impulzus beérkezése után nyílik és ugyanilyen rö­viddel a második impulzus befutása után zárul, úgyhogy ezen a kapufokozaton csak az amplitúdó­jában modulált második impulzus jut át. Ampli­túdójának megfelelően a 2. csatorna feszültségtá­roló fokozatában feszültséglépcső alakul ki. A 6b. ábrában a 2. csatorna impulzusait példa­ként több pulzus során tüntettük fel, vagyis mind­egyik pulzussorozatból mindig az amplitúdójában modulált második impulzust választottuk ki. A 6b. ábra első sorában felrajzolt impulzusok tehát kilenc pulzussorozatból valók és a —t— sza­kasz hossza léptékszerűen nem egyezik meg a 6a. ábrarészben feltüntetett, egymásközt egyenlő —t— szakaszok hosszával. Az egyes impulzusokat füg­gőleges egyenes vonal, a második csatorna kapu­jának nyitási idejét négyszög jelzi. A 6b. ábrarész második sorában azt a lépcsős görbét tüntettük fel, amely a feszültségtárolóban a második csatorna amplitúdójában modulált impul­zusának befutásakor keletkezik. Ez a vonal a kö­vetkező felülvágó szűrön való áthaladás után a szaggatott vonallal rajzolt görbe alakját veszi fel. A találmány szerinti szelekciós eljárást a fenn­­tiekben impulzus-fázismoduláció kapcsán ismertet­tük. Az azonban más eljárásoknál, p. o. pulzusfrek­venciás, pulzusszélesség stb. modulációs eljárások­nál való alkalmazását nem zárja ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Szelekciós eljárás többcsatornás hírátvitelhez impulzusok, p. o. fázisban modulált impulzusok út­ján, melyre jellemző, hogy a kisfrekvenciás csa­tornákat egy pulzus ideje alatt egyenként egymás­után csak annyi ideig kapcsoljuk a nagyfrekven­ciás átvivővonalra, amennyi elegendő a pillanat­nyi moduláció (hírtartalom) pontos leképezéséhez, úgyhogy a csatornakiválasztás kritériuma közvet­lenül a csatornák egymásrakövetkezése, amit pul­­zusfázismodulációra alkalmazva azzal érünk el, hogy valamely csatorna modulációs impulzusa egy­ben a legközelebb következő csatorna alapimpul­zusa és a puzusfrekvencia a mindenkori letapo­gatás időpontjában mért és valamennyi csatorna kisfrekvenciás modulációs feszültségeinek amplitú­dóiból álló összeg ütemében ingadozik. 2. Az 1. igénypont szerinti szelekciós eljárás fo­­ganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az adó oldalán egy impulzusgenerátort, például önzáró oszcillátort (Isp), impulzusmoduláló generátorban (IMG) körben futó impulzus útján modulálunk, amely impulzus egyrészt az egyes csatornák kis­frekvenciás modulációját hordozza, a vétel oldalán pedig a pulzussorozatot egyszer arra használjuk fel. hogy az egy csatornákhoz tartozó kapufokoza­tokat (Tsf) egymásután nyissuk és zárjuk, míg másrészt a bemenet oldalán leágaztatott és ampli­­tudómodulátor (Mod.ApJ útján modulált pulzusso­rozatot (6a. ábra) a mindenkor nyitott kapufoko­zaton (Tsf) át egymásután az egyes csatornákra elosszuk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti szelekciós eljá­rás kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vétel oldalán egy csatorna amplitúdóban modulált impul­zussorozatát (6b. ábra) az adó oldalán adott meg­felelő kisfrekvenciás jellé a csatornához tartozó fe­szültségtároló fokozat (SSp) és mögéje iktatott felülvágó szűrő (Tp) útján alakítjuk át. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti sze­lekciós eljárás íoganatosítási módja, melyre jel­­jemző, hogy az adóoldal impulzusmoduláló gene­rátora gyűrűvé egyesített több (I, II ... V) kap­csolási elemből áll, melyek mindegyike egy-egy csatornához tartozik és amelyekben egy impulzus ugrásszerűen, például a kisfrekvenciás feszültség által vezérelt flip-flop-kapcsolásban úgy fut körbe, hogy a körben futó impulzus az impulzus-modu­­láló generátor minden kapcsolási tagjában a hoz­zátartozó csatorna pillanatnyi jelének megfelelő késleltetést (modulációt) szenved. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti sze­lekciós eljárás foganatosítás! módja, melyre jel­lemző, hogy minden pulzussorozatot egy vezér­vagy ismertető impulzus nyit meg, amely előnyö­sen kettős impulzus Gk) és azáltal keletkezik, hogy az impulzus-moduláló generátor (IMG) egyik kapcsolási tagja (p. o. V a 3. ^ábrában) csatorna-' moduláció nélkül dolgozik és a körben futó impul­zust állandóan késlelteti, mely késleltetés megfe­lel egy kettős impulzus két része közötti távolság­nak. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti sze­lekciós eljárás íoganatosítási módja, melyre jel­lemző, hogy a vétel oldalán kiszűrt vezér- vagy is­mertető impulzus (Ia) az impulzusokat elosztó kapcsolási elrendezést' (ív) úgy vezérli, hogy ott röviddel az amplitúdóban modulált második im­pulzus beérkezése után a harmadik csatorna ka­pufokozata nyitva, röviddel a harmadik amplitúdó­ban modulált impulzus beérkezte után a harmadik kisfrekvenciás csatorna kapufokozata zárva és a negyedik kisfrekvenciás csatorna kapufokozata nyitva stb., van. 5 rajz A kiadáséri felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1168. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom