143117. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd vagy cseppfolyós részecskékből álló pornak az azt hordozó gáznemű közegből való leválasztására

143.117 vezecő —13— rések vannak kialakítva, mimel­­lett a diffuzortölcsérek belépő végei hatszögle­­tesre vannak kialakítva, úgyhogy a belépő olda­lon a kcnfuzcrok az egész felületet kitöltik és teljesen nyitva vannak, úgyhogy az előttük el­rendezett ultrahang-generátorból kilépő ultra­hanghullámok hatásának a bennük áramló közeg tökéletesen kitehető. A —13— réseken beáramló közeg ugyanúgy perdületet kap. és ez a perdü­­let ugyanúgy fokozódik az összeszűkülő konfu­­zorban. mint az 1. vagy 3. ábra szerinti kiviteli alaknál. A 7. és 8. ábrákon egy több, az ábra szerinti esetben 85, elemből álló porleválasztó egység ki­viteli alakja látható. Az —1— konfuzorok a —4—. az —5 — dil'í'u­­zorok a —7— lemezfalba vannak beszerelve, amely utóbbiakat oldalt a —14— oldalfalak köt­nek össze. A tisztított közegnek porban dúsított része a —4—. —7— és —14— falakkal határolt térbe jut. E tér alsó, illetve felső szabad végé­nél —15— illetve —16— peremek vannak, ame­lyek útján az egység további egységekhez, vagy pedig elvezető csatornákhoz kapcsolható. A 9. és 10. ábrán látható porleválasztó beren­dezés összesen hat, pl. a 7. és 3. ábráknak meg­felelő —19— egységet tartalmaz. A tisztítandó közeg a —17— bevezető csatornán át a —18 — belépő táskába jut, majd a —19— leválasztó egységeken áthaladva a —20— táskába és in­nen a —21— kivezető csatornába. A —19— por­leválasztó egységekben összegyűlő porban dús közeg a —22— tölcsérekbe, majd onnan a —25— ventillátor szívóhatása alatt a —23— ve­zetéken át a —24— mellékeiklonba jut, ahol be­lőle a por leválasztódik. Az így tisztított köze­get a —25— ventillátor visszavezeti a —18— táskába. A —24— mellékciklonban kezelt közeg természetesen csak csekély törtrészét teszi ki a tisztításnak alávetett közeg mennyiségének. A 11—13. ábrákon látható nagyobb porlevá­lasztó berendezésben összesen kilenc —19— porleválasztó egység foglal helyet. A —19— porleválasztó egységek a —26— házban vannak elrendezve és egyik (a 11. ábrán baloldali) olda­lukon ennek belső terével közlekednek, míg má­sik oldalukon a három-három —19— egységre egy-egy —27— lemeztáska foglal helyet a tisz­tított közegnek a —30— kilépő csatornákba való vezetésére. A tisztítandó közeg a —28— be­lépő csatornán át lép be a —26— házba és a —19— egységek belépő oldalára ezen egységek közötti hézagokon át juthat, miközben irány- és sebességváltozások folytán a por legdurvább része belőle kiesik és a —29— tölcsérekben gyű­lik össze. A —19— egységekben kiváló por a közeg egy részével a —22— tölcséreken át jut a közös —33— porgyűjtő vezetékbe, ahová a port tartalmazó közeg a —29— tölcsérekből is bejut. A porleválás elősegítése végett ennél a kiviteli alaknál a Venturi-eső alakú porlevá­lasztó elemek belépő oldalánál a —31— ultra­­hanggenerátorok vannak elrendezve, amelyek­ből kisugárzott hanghullámok a tölcsérekbe lépő közeget átjárják és a benne lévő por része® kék közül különösen a finomakat csszesűrítve pely­­hesítik. úgyhogy azok leválasztása a ciklonban könnyebben megy végbe. Avégett, hogy a por­nak a —19— egységekben, illetőleg az egyes Venturi-cső-alakú elemekben vaio felgyülemlé­sét megakadályozzuk, az elektro-szűrőknél már ismert módon, a —19— egységeket, illetve ezek hármas csoportjait rázómozgásnak vetjük alá. Evégett a porleválasztó egységek csoportjai a —32— függesztőrudazat lévén egy nem ábrá­zolt rázószerkezethez vannak kötve, amely az említett elektro-szűrőknel szokásos módon a csoportokat külön-külön megrázza és így azok eltcmődését megakadályozza. E rázás lehetővé tétele végett a —22— tölcsérek kivezető csővel a —29— tölcsérek kivezető csöveiben hossz­irányban elmozoghatnak. Oldalirányú mozgás megakadályozása végett a két tölcsér csövének hézagában akár az egyik, akár mindkét csőre felerősített vezetőszárnyakat rendezünk el. Ugyancsak elmozgalhatóan rendezzük el a —30— kivezető csatornát is a —26— házban. A porban dús közegrész a —33— közös por­­gyűjtőcsatornából a —34— mellékciklonba jut, ahonnan a levált por a —35— tartányba jut, ahonnan a —36— ürítőszerkezet útján távolít­ható el, míg a tisztított közeget a —37— ventil­látor újból visszafújja a —26— ház bemenő lég­terébe, úgyhogy az újból áthalad a —19— por­leválasztókon. A találmány természetesen nincs a fenti, csu­pán példaképpen bemutatott kiviteli alakokra korlátozva, és az bármiféle más tisztító beren­dezésekkel együtt, akár elő-, akár utótisztító­ként, egyaránt alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék finoman elosztott nem gáznemü részecskékből álló pornak gáznemü közegből való leválasztására, melyre jellemző, hogy Ven- Luri-cső módjára van kialakítva, amelynek be­lépő végénél a gáznemű porhordozó közegnek perdületet adó szervek foglalnak helyet, mi mel­lett a Venturi-cső nagyobb sebességű szakaszá­nál a gáznemű közeg porban feldúsult részének elvezetésére legalább egy nyílás van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, melyre a Venturi-cső kilépő vegénél el­rendezett. a megtisztított gáznemü közegből a perdületet kivevő, és tengelyirányú sebességgé átalakító szervek jellemzők. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gázne­mű közeg porban feldúsult részének kivezetésé­re való. legalább egy nyílás van úgy elrendezve, hogy a közeg kerületi és tengelyirányú mozgás­irányának megtörése nélkül léphet rajtuk ki. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző a Ven­turi-cső belépő végén elrendezett, tengelyirányú sebességet perdületté átalakító lapátrendszer. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, melyre a Venturi-cső belépő végénél elrendezett, a gáznemü közeget tangenciális irányban bevezető nyílások jellem­zők. 6. A 3. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a Venturi-cső

Next

/
Oldalképek
Tartalom