143109. lajstromszámú szabadalom • Mozgófényképfelvevő gép

Megjelent: 1956. június hó 1-en ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.109. SZÁM 57. a. 33-63. OSZTÁLY - Ho-200. ALAPSZÁM Mozgófényképfelvevö gép A Maavar Állam, mint a feltaláló Homoki Nagy István fiimoperatör budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: A találmány olyan mozgófényképfelvevö gép­­amelynek fénymérő berendezése úgy a használat kényelmessége, mint a mérés pontossága szem­pontjából az ismerteknél sokkal előnyösebb. Ismeretesek az ún. tükörreflex-kanrák. amelyek­nél a kép élesre állítása az objektív tengelyévei 45-ot bezáró síktükörrel a kereső mait üvegle­mezért vetített kép megfigyelése alapján törté­nik. Olyan mozgófényképfelvevö gépek is ismere­tesek. amelyeknél •■»z előbb említett 45' -os sík­­tükör szerepet ugyanilyen fekvésű és síkjára me­rőleges tengely körül forgatható, nyílásokkal bíró tükröző tárcsa veszi át. amely tárcsa az objektív­­vei előállított képet felváltva vagy a kereső matt üveglemezére veri vissza, vagy pedig nyílásain at a felvevő filmre bocsátja. Ilyen mozgóképfelvevö gépeknél már több fajta fénymérőt alkalmaztak. Pl. fényelemet használtak, amelyet kívülről mozgatható karral a Ilimmel pár­huzamos síkban mozgatva fényméréskor a Képal­kotó fénysugarak útjába, felvétel alatt pedig eb­ből a helyzetből oldalt ki lehetett lendíteni. Volt olyan megoldás is. amelynél a mattlemezt tükör­ben okuláiral lehetett megfigyelni, amellyel a mattlemez kerülete mentén elrendezett fényelem­hez kapcsolt mérőműszer mutatója is látható volt. Mindkét megoldásnak lényeges hátrányai van­nak. Az elsőnek az, hogy a fényelem elmozdítása és a mérés alatt a film megállítása két külön mű­veletet kíván, ami az operatőrnek amúgy is igen sokirányúan lekötött figyelmét igénybe veszi és a felvétel sikerét kockáztatja. A másik megoldásnál pedig hátrány az. hogy a fényelem nem a képet alkotó fénysugarak — még kevésbé a kép legfon­tosabb középső részének — világosságát, hanem a kép létrehozásában részt nem vevő fénysugarak erősségét méri. A találmány e hiányosságokat ki­küszöböli a következő módon: Annál a megoldásnál, amelynél a fényelemet a mérés alatt a film elé mozgatjuk, a fényelem moz­gatószerkezetét és a film hajtókészülékét olyan kényszi'ikapcsolatba hozzuk egymással, hogy a íénymérés alatt a film önműködően megáll. Annál a megoldásnál pedig, amelynél a fény­mérő a keresővel van kombinálva, a matt üvegle­mez megfigyelésére nem közönséges, hanem a fényt félig áteresztő tükröt alkalmazunk és a fény­1952. augusztus 15. érzékelőt e tükör mögé helyezzük el. Ezzel azt az előnyt érjük el. hogy a fénymérő magának a kép­nek a világosságára reagál, tehát az expozícióra nézve mértékadó jelzést, mutat. A találmány kiviteli alakját a mellékelt ábra tünteti fel. mindkét megoldás alkalmazási módját ugyanazon fényképezőgépnél ábrázolva. ;'v felvevő gép I objektívján át a fény a 2 tál­asára t.sik. A tárcsa az objektív tengelyével 45°-os szöget zár be és síkjára merőleges tengely korul íchgatható. Mellső lapján tükrözve van és rajta 3 kivágások vannak készítve, amelyeken át a tárc«. megfelelő helyzetében a tény a 4 filmre esik és így azon a felveendő tárgy képe ál! elő. A tárcsa folytonos, a filmszalag pedig, miközben a tárcsa a fény útját elzárja, szakaszos mozgást végez és íev ismert módon mozgófénykép egyes képeine-: sorozata áll elő. A fénymérő egyik megoldása szerint a felvevő­­gép falán átmenő tengely külső végére az 5 bil­lentyű. belső végére pedig egy kar van szerelve, amely a 6' fényelemet hordozza. A billentyű mű­ködtetése útján, a fényelem a képet alkotó fénysu­garak útjába állítható, vagy pedig ezek útjából ki­lendíthető. A fényelemhez kapcsolt műszert és an­nak leolvasó berendezését a másik megoldással kapcsolatban ismertetjük. A találmány értelmében a működtető tengely belső végére még egy 7 kar is el van helyezve, amely a fényelemnek a film elé vitele idejére a film hajtószerkezetét kiiktat­ja és ezzel az operatőrt mentesíti. A fénymérő másik megoldása a keresővel kap­csolatos, amely a gép felső részében van elhelyez­ve. A forgó tárcsának azokban a helyzeteiben, ami­kor a fény útja a film felé el van zárva, a tárcsa tükröző felülete a fényt a kereső 6’ matt üvegle­meze felé veri vissza, amelyen a felveendő tárgy éles képe áll elő, ha a kép a filmen élesre van be­állítva. A matt üveglemezzel szemben 9 félig át­eresztő tükör, e mögött pedig a fénymérő 14 érzé­kelője pl. fényeleme van elrendezve. A 10 okulár­ral a 9 tükörben a 8 matt üveglemezen lévő kép élessége a gép beállítása céljából megfigyelhető, ugyanakkor pedig, tehát felvétel alatt is. a 14 f én velőmhez kapcsolt 11 mérőműszer 12 mutató­iának ugyanazon okulárral való megfigyelése út­ján a megvilágítás megfelelő volta ellenőrizhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom