143097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új foszforvegyületek előállítására, és kártevőirtószer e vegyületek felhasználásával

9 143.097 lesével 1 mól rr.etilklond lehásadása melleit megy végbe, majd pedig a cserebonlást úgy Fe­jezzük be, hogy valamivel magasabb homú.sék­­leieivie, mintegy 80—150 C -ra hevítünk. A cserebomlást úgy is lefolytathatjuk, hogy alkalmas forráspontú közömbös szerves oldósze­rekben, így xílolban hevítünk vagy forralunk, kiindulási anyagokként pl. a következő veevii­­letek szerepelhetnek: triklórecetsav-metilészíer, -etil-észter, -n-propilészíer, -izopropilészter, -n­­-butilészter, izobutilészter, -n-amilészter, -izo­­amilészter, -n-hexilészter, -n-oktilészter, -béta­­eúl-hexilészter, -di-izobutilészter, -n-dcdecilész­­-metoxi-etilészter, -etoxi-etilészter, -n-but oxi­­etilészter, -béta. béta’-dimetoxi-izopropilészter, -etoxi-etoxi-etilészter, -dimetil-amino-etilészter, - riietil-aminc-etiiészter és -metilszulfonil-etil­­t szter. Az alfa-dhnetoxi-foszforii-alía. alfa-diklór­­ecetsav-észterek az R maradék molekulasúlyá­nak nagysága szerint különböző ferráspontú fo­lyadékok, melyek nagy vákuumban többnyire bomlás nélkül desztillálhatok. A következő példák az új vegyüleiek előállí­tási módozatait közelebbről világítják meg. Ré­szeken súlyreszeket értünk, a hőmérsékleteket Celsius fokokban adjuk meg. 1. példa o 12 rész trimetii-iosziilot o-íj rész triklór­­e. etsav-metilészterrel keverünk' melegvizes he­­vsléssel megindítjuk a cserebomlási, ami metil­­klorid lehasadásával megy végbe. A hőmérsék­letet időnkénti hűtéssel először 60—70 . aztán 65—75 . majd ezt követően 70—80 közölt tart­juk, és a reakció ellanyhulása után forrásban lévő \ izfürdőn 90—S5 -on hevítünk. A reakció­­tömeget 1 óra hosszat tartjuk ezen a hőmérsék­leten, és azután nagy vákuumban desztillálunk. Meglehetősen sok te ¡párlat után az alfa-dime­­toxi-íoszforil-alfa, alfa-diklór-ecetsav-metilész­­ter 0,6 mm nyomást alkalmazva 115—120°-on párolog át. Hozam: 467 rész. 2. példa 24, rész tr i ki ó r é e c e tsa v- n - he x i 1 é s z tér t 124 rész trimetil-foszfittal összekeverünk és gyen­gén forrásban lévő vízfürdőn ka varás közben hevítünk. A vízfürdő időnkénti eltávolításával gondoskodunk arról, hogy a hőmérséklet a re­akcióedényben a 97 -ot ne haladja meg. A re­akció befejezése után még 3 óra hosszat 90— 95 -on hevítünk. Az alfa-dimetoxi-foszforil­­alfa. alfa-diklór ecetsav-n-hexilészter kondenzá­ciós termék 0.2 mm nyomás alkalmazásával 140—141' -on forr és azt 135 rész kitermelési hányaddal kapjuk. Analóg módon pl. az alfa-dimetoxi-foszforil­­alfa, alfa-diklór-ecetsav alábbi észterei állítha­tók elő: etilészter, fp.i 116—117°; izobutilészter, fp. 120—123 . izoa mi lészter. íp. 0.15—0,2 116—117: metoxi-etilészter, fp. 0.3 136—138 : etoxi-etilészter. fp. 0,15 131—132' : butoxi-etil­észter, fp. 0,0/ 140—143 : etoxi-elcxi-elilészter fp. 0,2 159—160°. A találmány szerinti hatóanyagokat a kár­tevőirtás legkülönbözőbb területein hasznosít­hatjuk; felhasználási módjukat és alkalmazáspk milyenségét egészen a kitűzött célnak megfele­lően állíthatjuk be. Az aktív vegyül«tekel ma­gukban véve, pl. mindenkori halmazállapotuk­nak figyelembevételével, folyékony állapotban, poralakban, gaz- vagy ködalakban, vagy mint aüstót használhatjuk lel. A legtöbb célra azon­ban gazdaságosabb, ha azokat alkalmas hordozó­­anyagokkal és/vagy elosztószerekkel kombinát­juk. Az alabbiakban egy sor ilyen anyagot ne­vezünk meg a szokásos használati alakok elké­szítésére, mint amilyenek a szórószerek, fecs­kendezett porok (szuszpenziók), oldatok, aero­szolok. emulziók és félszilárd készítmények (ke­nőcsök és paszták). szilárd, poralakú hordozóanyagokként pl.- a következők jöhetnek számításba: kalciumkarbo­nát, és pedig iszapok kréta vagy őrölt mész­kő alakjában —, kaolin, bólusz, bentonit. tál— kum, égetett magnézia, kovaföld, bórsav, tri­­kalciumfcszfát, de faliszt, parafa liszt és más növényi eredetű anyag is. N ed vési lőszerek és védckolloidok hozzáadásával poralakú készít­ményeket vízben szuszpendálhatóvá tehetünk, melyeket azután mint fecskendezőszereket hasz­nálhatunk lel. A hatóanyagok egyesítése a hor­­dozoanyagokkal például az alábbi módokon tör­ténhetik: a hordozóanyagok impregnálása a ha­tóanyagok oldataival, folyékony vagy megol­vasztott hatóanyagok elkeverése a hordozóanya­gokkal. vagy az összetevők együttes őrlése. Oldatok (spray-fajták) magasabb forráspontú hordozó oldószerekben, mint kerozénban és ha­sonló kőolajfrakciókban meülnaftaiinokban, xi­­lólokban stb., leginkább alkalmasak tárgyak Közvetlen permetezésére, de fa impregnálására is: ilyen oldatok alacsonyabb forráspontú hor­dozó-oldószerekben, mint triklór-etilénben, tet­­rakióretánban, etilénkloridban leginkább alkal­masak arra, hogy a hatóanyagokból ködőit ké­pezzünk. Az utóbbi oldószerek, mint pl. benzin, xiloi. és klórbenzol, alkalnasak csomagolóanyag impregnálására is. Aeroszolok részére mint oldó- és vívőszereket a fluor-triklórmetánt és difluor-diklórmetánt nevezzük meg. A tartályok korróziójának elke- i ülésére ajánlatos labilizátorokat hozzáadni, mint pl. epoxidokat és hasonló anyagokat. Emulgálószerekként az alábbi anyagok szere­pelhetnek: kationaktív anyagok. így kvaterner ammóniumvegyületek; anionaktív anyagok. így szappan, kenőszappan, alifás kénsav-rnonoészie­­rek és alifás-aromás szuiíonsavak: továbbá nem­­ionogén emulgátorok is, így nagyobb molekula­súlyú etilénoxid kondenzációs termékek. Ezeket az emulgáloszereket a hatóanyagokkal, alkal­mas oldószerek hozzáadásával vagy ilyenek nél­kül. emulgálható koncén trátumokká keverjük össze; oldószerekként pl. az alábbi anyagok hasz nálhatok: aceton, alkoholok, ciklohexanon. ben­zol. toluol, xilol, tetrahidro-naftalin. alkiiezett naftalinok. fitalsav-észterek, ásványi és növényi olajok és adott esetben víz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom