143094. lajstromszámú szabadalom • Szer rovarok és atkák irtására

143.094 Az új kártevő irtószereket a kártevőirtás leg­különbözőbb területein hasznosíthatjuk; felhasz­nálási módjukat és alkalmazásuk milyenségét egészen a kitűzött célnak megfelelően állíthat­juk be. Az aktív vegyüieteket magukban veve pl. mindenkori halmazállapotuk szerint: folyé­kony állapotban, poralakban, gáz- vagy ködalak­ban, vagy mint füstöt használhatjuk. A legtöbb célra azonban gazdaságosabb, ha azokat alkal­mas hordozóanyagokkal és elosztószerekkel kom­bináljuk. Az alábbiakban egy sor anyagot neve­zünk meg, melyek a szokásos alakok előállításá­ra valók, mint amilyenek szórószerek, fecsken­dezett porok (szuszpenziók), oldatok, aeroszolok, emulziók és félszilárd készítmények (kenőcsök és paszták). Szilárd, poralakú hordozóanyagokként pl. a következők jöhetnek számításba: kalciumkarbo­­nút, éspedig iszapolt kréta vagy őrölt mészkő alakjában, kaolin, bólusz, bentonit, talku.m, ége­tett magnézia, kovaföld, bórsav, trikalciumfosz­­fát. de faliszt, parafaliszt és más növényi eredetű anyag is. Nedvesítőszerek és védőkclloidák hoz­záadásával poralakú készítményeket vízben szuszpendálhatóvá és fecskendezőszerekként fel­használhatóvá tehetünk. A hatóanyagok egyesí­tése a hordozóanyagokkal például az alábbi mó­dokon történhetik: a hordozóanyagok impregná­­lása a hatóanyagok oldataival, a folyékony vagy megolvasztott hatóanyagok kikeverése a hor­dozóanyagokkal, vagy az összetevők együttes őr­lése. Magasabb forráspontú hordozó-oldószerekben. mint kerozénban és hasonló kőolaj frakciókban, metilnaftalinokban, xilolokban stb., képzett ol­datok (spray-fajták) leginkább alkalmasak tár­gyak közvetlen permetezésére, de fa impregná­­lására is; alacsonyabb forráspontú hordozó-oldó­szerekben, mint triklóretílénben, tetraklóretán­­ban, etilénkloridban képzett oldatok leginkább alkalmasak arra, hogy a hatóanyagokból ködöt készítsünk. Az utóbbi oldószerek, mint amilye­nek például a benzin, xilol és klórbenzol, alkal­masak csomagolóanyag impregnálására is. Aeroszolok részére mint oldó- és vivőszereket a fluor-triklórmetánt és difluor-diklórmetánt nevezzük meg. Emulgálószerekként az alábbi anyagok szere­pelhetnek: kationaktív anyagok, így kvaterner ammóniumvegyületek: anionaktív anyagok. így szappan, kenőszappan, alifás kénsav-monoészter és alifás-aromás szulfonsavak; továbbá nem­­ionogén emulgátorok is, így nagyobb molekula­súlyú etilénoxid-kondenzációs-termékek. Ezeket az emulgálószereket a hatóanyagokkal, alkalmas oldószerek hozzáadásával vagy ilyenek nélkül, emulgálható koncentrátumokká keverjük össze; oldószerekként pl. az alábbi anyagok használha­tók: aceton, alkoholok, cikiohexanon, benzol, to­­luol, xilol, tetrahidro-naftalin, alkilezett nafta­­linok, ftalsav-észterek, ásványi és növényi ola­jok és adott esetben víz. Félszilárd elosztószerekként vazelinek és más kenőcsalapok alkalmasak, melyekbe a ható­anyagok bedolgozhatok. A szóbanforgó hatóanyagok rendkívül nagy gázhatása következtében istállókat, raktáiakat. melegházakat stb.. akkor is megóvhatunk kár­tevőktől, ha a falak egy nagyobb részét nem is kezeljük a találmány szerinti szerekkel. A falak és a tárolt áruk közvetlen kezelésével összeha­sonlítva, különösen előnyös ha hatóanyagokkal impregnált papírcsíkokat vagy textíliát, vagy akár íinomszemű drótszöveteket helyezünk el a rovarmentesen tartandó helyiségekben. A hatóanyagokat mindenféle csalétekkel együtt alkalmazhatjuk, így cukorral, pl. porozó­szerben, ahol a cukor a főhordozóanyag, vagy fecskendezőszerben vagy légypapíron. A különféle módokon, kivitelezett szereket úgy igazíthatjuk jobban a felhasználási célokhoz, hogy szokásosan olyan adalékokat adunk még hozzájuk, amelyek a szerek elosztását, tapadó­képességét és esőállóságát a kezelt felületen ja­vítják; ilyen adalékok pl.: zsírsavak, gyanták, nedvesítőszerek, enyv, kazein vagy alginátok. Ezenkívül az aktív vegyületekhez vagy az ezek­ből előállított használati készítményekhez stabi­­lizátorokat adhatunk, melyek a fény, meleg, vagy a levegő oxigénjének bomlasztó hatását akadályozzák meg vagy csökkentik. Biológiai ha­tásuk azzal terjeszthető ki szélesebb tartomány­ra, hogy baktériumölő, gombaölő vagy ugyan­csak rovarölő tulajdonságokkal rendelkező anya­gokat adunk még hozzájuk. Baktériumölő anyagok lehetnek pl. kiorozott fenolok és kvaterner ammóniumvegyületek, gombaölő anyagok lehetnek pl. a legkülönbö­zőbb kénkészítmények, rézvegyületek, így réz­­oxi-klorid és fluoridok. További rovarölő anya­gokként pl. a következő vegyületek nevezhetők meg: l,l-bisz-(p-klórfenil)-2,2,2-triklóretán, gam­­ma-hexakiór-ciklohexán, hexa-etil-tetrafoszfát, tetra-etil-pirofoszfát. klórozott kamfén és 1,2,4, 5,8,7,8,8-oktaklór-4.7 -metano- 3a,4.7,7a-tetrah idro -indán. Az alábbi példákban megadott részeken suly­­reszeket értünk. 1. példa. Permetőszer 0,1 rész alía-dietoxi-foszíoril-alía, alía-diklóx'­­-ecetsav-metilésztei't 99,9 rész petróleumban ol­dunk és az aldatot permetőszerként (spray-ként) káros rovarok ellen használjuk, mint amilyenek legyek, bolhák, tetvek, poloskák, szúnyogok és így tovább. A készítménynek kiváló „knock­down” hatása van, mely túltesz az azonos tö­ménységű piretrin hatásán. 2. példa. Aeroszol. 0,1 rész alfa-dietoxi-foszforil-aifa, alfa-diklór­­-ecetsav-metüésztert 14,9 petróleumban oldunk és az oldathoz nyomásálló edényben 85 rész olyan keveréket adunk, amelyet 1:1 arányban difluor-diklórmetánból és fluor-triklórmetánból képeztünk. Olyan aeroszol keveréket kapunk, amely legyek, bolhák, tetvek, poloskák, szúnyo­gok stb. ellen használva, úgyszólván azonnal Itat és repülőrovarokat repülésképtelenné tesz. 3. példa. Permetőszer. 0,1 rész alfa-dietoxi-foszforil-alfa. alfa-diklor­­-ecetsav-izopropil-észtert és 5 rész p,p'-diklór­­difenil-triklór-etánt oldásközvetítőkkel (pl. xilol-NYOJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom