143093. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szalagok, huzalok vagy szálak mozgásának ellenőrzésére, különösen hangfeljegyző készülékeknél

Megjelent: 1956. augusztus hó 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.093. SZÁM 42. g. 21—22. OSZTÁLY — Fu—141. ALAPSZÁM(\ 0^ KÖNYVTÁR ) * ~ * / Berendezés szalagok, huzalok vagy szálak mozgásának ellenőrzésére, különösen hangfeljegyző készülékeknél VEB Funkwerk Küpenick, Berlin-Köpenick, Keletncmetország A bejelentés napja: 1954. december 29. A találmány szalagok, huzalok vagy szálak mozgásának ellenőrzésére való berendezés, kü­lönösen hangfeljegyző készülékekhez, például vonatjelentő tárolókhoz. Vonatjelentő tárolókon a mágneses hangfeljegyzés elvén alapuló oly ké­szülékek értendők, amelyek utólagos ellenőrzés lehetősége végett egyes vonatok kifutására, be­érkezésére, vagy áthaladására vonatkozó jelen­téseket jegyeznek föl, amelyeknél azonban a hanghordozó elem nincs láthatóan elrendezve. Ezeknél a készülékeknél a hanghordozó elem mozgása okvetlenül ellenőrizendő, minthogy sza­kadása, megállása vagy túl lassú mozgása nem vehető észre és ilyen esetben a feljegyzés nem. vagy csak igen tökéletlenül menne végbe. Isme­retesek már oly szerkezetek, amelyek a hang­hordozó elem szakadását jelzik és. amelyeknél a hanghordozó elem egymással szemben elrende­zett két rugózó érintkező között van átvezetve és ezeket egymástól villamosán szigeteli. Sza­kadás esetén a hanghordozó elem kifut az érint­kezők közül, úgyhogy ezek összerugóznak és jel­ző áramkört zárnak. Ismeretesek oly szerkeze­tek is. amelyeknél a szalag mozgásának ellenőr­zése végett a hanghordozó elem excentrikusán ágyazott forgástestet vagy mozgathatóan elren­dezett szegmenst súrlódás útján meneszt és ez­zel jelző áramkört nyit. A mozgás megszűnésé­kor a forgástest, illetőleg a szegmens nyugalmi helyzetébe térül vissza és ezzel a jelző áram­kört zárja. Ez az elrendezés azonban (a sebesség­­ingadozások miatt) nem működik megbízhatóan. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük. A találmány értelmében késleltetett leejtésű jel­fogót alkalmazunk, amely, esetleg elektroncsö­vek közvetítésével, a hanghordozó elem mozgá­sának függvényében áramimpulzusokat kap. mégpedig úgy, hogy meghatározott impulzus­frekvenciától kezdve a jelfogó meghúzott álla­potban marad. A rajzon a találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Áz 1. ábia a berendezés szerkezeti kivitelét, a 2. ábra a villamos kapcsolási vázlatot tünte­ti föl. Hanghordozó 1 elemmel súrlódás útján me­nesztett 2 terelogörgőket 3 tengely szigetelő 4 tárcsákkal szilárdan köt össze. A szigetelő 4 tár­csáknak érintkező 5 szegmenseik vannak, ame­lyek érintkező 7 rugókkal együttdolgozva áram­kört váltakozva nyitnak és zárnak. Az impul­zusfrekvencia ennek következtében a terelő­görgők szögsebességétől és így a hanghordozó elem haladási sebességétől függ. Az érintkező 5 szegmensek feszültségforrás egyik sarkával van­nak összekötve. Az érintkező 7 rugókon át a le­vett feszültség 8 jelfogó késleltetett leejtésű te­kercsére jut, melynek másik vége a feszültség­­fonás másik sarkával van összekötve. A hang­hordozó 1 elem és így a 2 terelőgörgők mozgá­sakor a jelfogó a forgó érintkezők ütemében a meghúzás értelmében ható áramimpulzusokat kap. Ha mármost az áramimpulzusok ismétlődé­sének frekvenciáját a jelfogónak a párhuzamo­san kapcsolt. 9 kondenzátor útján késleltetett le­­ejtésére hangoljuk, meghatározott impulzus­­frekvenciától kezdve a jelfogó meghúzott álla­potban marad. Ha a hanghordozó elem sebessé­ge csökken, az érintkezés nagyobb időközökben következik be, a jelfogó két impulzus között rö­vid időre leejt és ezzel jelzőberendezés működé­­sét váltja ki. A szalag szakadásakor vagy a moz­gás megszűnésekor koníaktusadás nincs és a jel­fogó ugyancsak leejt, úgyhogy a jelző-berende­zés működésbe lép. Ily módon azonban nyugalmi állapotban be­következhetnék. hogy az érintkező rugó az érint­kező 5 szegmensek egyikén állva marad, az áramkör tehát tartósan zárva lenne, vagyis a 8 jelfogó lee|tését megakadályozná. Ennek elhárítása végett a jelfogónak második tekercse van, amelyben az áram az első tekercs­ben folyó árammal ellentétes értelemben halad, úgyhogy a két tekercs egyenlő gerjesztésekor a jelfogó leejt. Ezt a második tekercset célszerűen úgy alakítjuk ki. hogy késleltetve húzzon meg. A második tekercs áramát a forgó érintkezőkről, külön érintkező 10 rugó útján vesszük el. Ha a hordozó elem nyugalmi állapotában vagy meg­álláskor az érintkező rugó érintkező szegmensen NYOMDA HIBÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom