143091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talpbőrök kombinált cserzésére
Megjelent: 1956. augusztus hó J5-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.091. SZÁM /<$•' ''hV\ 28. a. 3-4. OSZTÁLY — Ei~50. ALAPSZÁM ( # &0NWTAR # \ ^ujno--y Eljárás talpbőrök kombinált cserzésére A Magyar Állam, mint dr. Érdi Pál vegyészmérnök, Lénárt Ferenc tímár és Ható József tímár, budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1954. október 29. Ismeretes, hogy a növényi és ásványi (különösen a króm-) cserzések kombinációjával, a talpbőrcserzésnél is jó eredményeket értek el. A kombinált növényi és krómcserzés előnye, hogy az így kezelt kész talpbűr kopásállósága, szakítási szilárdsága, hő- és időállósága és rugalmassága a csupán növényi cserzésü talpbőrökkel szemben nagyobb mérvű. Növekedik a krómmal kombinált növényi cserzőeljárás jelentősége a műcserzőanyok nagyobb mennyiségű felhasználása következtében is, minthogy a krómcserzés ezek esetleges hátrányait ellensúlyozza. A kombinált cserzőeljárásokat az ipar általában két különböző módon eszközli: krómmal való előcserzés után íoganotított növényi cserzéssel, illetve növényi előcserzés után krómmal való utócserzéssel. Az első módszer fontos előnye, hogy a krómmal előcserzett bőrök növényi cserzésének ideje jelentősen megrövidül. Hátránya azonban ezen eljárásnak, hogy a pőrét a krómozás előli kruponálják. A pőreállapotban való kruponálás következtében pedig a bőrök, a további műveletek folyamán könnyen deformálódhatnak; mivel a cserzetlen pőrén az ún. „hegedű-kruponálás" nem keresztülvihető, a kruponhozam is csökken. A nyers pőre kruponálásánál a nyakat és a hasszélet le kell vágni és külön kell cserezni, ami a cserzőműhely kapacitását csökkenti. A kész bőrök felülethozama is kisebb lesz. A második módszernél, ti. a növényi elő- és króm utócserzésnél a cserzési idő nem rövidül meg, sőt meghosszabbodik. A találmány az ismert kombinált cserzőeljárások hátrányait küszöböli ki, azok előnyeinek fokozott biztosításával és lehetővé teszi a meglévő börgyái i berendezések .jobb kihasználását. A találmány abban van, hogy a talpbőr készítésére megfelelő pőrét növényi eserzőlevekben előcserezzük, célszerűen mindaddig, amíg az legtömöítebb részén is hozzávetőlegesen 30%-ig átcserződik. s az így előkészített bőrt előbb krómcserzésnek. majd tömény, legalább 8 Be' -os levőkben növényi utót:. .--vésnek vetjük e!á. Mind az előcserzí shez, mind ¿-z utócserzéshez használt növényi cserzőlevek adott esetben mesterséges cserzőanyaghozagot is tarialmazhatnak. A kruponálást a növényi előcserzés után, vagy annak valamely közbenső fokozatában, de előnyösen a krómcserzés! megelőzőleg foganatosítjuk. A növényi levekben előcserzett bőrökön az ún. „ hegedű’-kruponálás is foganatosítható. Az így kruponált bőr a krómle vekben való cserzés után már nem deformálódik és felülete lényegileg nem csökken. A krómeserzést, az iparban ismert módon, több szakaszban végezzük és közben a krómtimsót szilárd alakban, részletekben adagoljuk a léhez. A többszakaszos krómcserzés első szakaszaként, a találmány értelmében, az előző krónu-érzésnél visszamaradó használt lében forgatjuk a bőröket, mely lé növényi cserzősavakat is tartalmaz. A használt lében való forgatás után következik a tényleges krómozás. miközben a használt lé egy részét leengedjük. A krómozás közben nemcsak a króm hatol át a pőre teijes keresztmetszetén, hanem az növényi cserzősavval is teljesen átszíneződik. A krómozás közben ugyanis a bőr által felvett növényi cserzősav a krómkomplex szulfátgyökét részben kiszorítja, s feltehetőleg be is lép a krómkomplexbe. Ezáltal a krómcserzés folyamán nemcsak króm. hanem némi növényi cserzősav is kerül a pőre középső rétegeibe, s ez kísérletileg is kimutatható. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy a közbenső krómcserzés után a bőrök a növényi utócserzéssel rövid idő alatt jól átcserezhetök és kiváló minőségű talpbőrt szolgáltatnak. A használt léhez, a bőr feketedésének meggátiására, valamint a krómkomplex stabilizálása céljából, célszerűen nátriumbiszulfitot vagy nátriumbiszulfit és szulfit keveréket adagoljuk. A krómcserzés után a bőröket ismert módon szódával tompítjuk, mossuk, semlegesítjük és pihentetjük. majd sajtoljuk. A kisajtolt bőröket az eljárás harmadik fokozatában növényi eserzőlevekben kicserezzük. Aszerint, hogy az üzemben milyen berendezés áll rendelkezésünkre, végezhetünk pl. kád- és hordócsei zést. s ha eközben 30—36 C ű-os leve-
