143087. lajstromszámú szabadalom • Légabroncs, valamint eljárás és berendezés előállítására
4 143.087 fel, ezt kövelőleg feszítőberendezésen át. azután tekercselőkai- segélyével a lassan forgó alakozóra rakjuk lel, mely az alakozó forgástengelyét metsző tengely körül forgatható és azzal szöget zár be. Az elrendezés olyan, hogy a kar végének az alakozó körüli egy teljes fordulata alatt a kord, ha az alakozó nyugalomban volna, körben haladna az alakozó egyik élén fekvő ponttól geodétikai vonalban harántirányban a másik élnek átlósan szembenfekvő pontjához, azután újból vissza az eredeti ponthoz, mimellett mindkét pontot tangenciáüs irányban érinti. Ezt a folyamatot á 18 alakozónak ötféle nézetét szemléltető, mellékelt vázlatos 5A—5E. ábrák érzékeltetik. Az alakozónak gömbrész-alakú külső 19 kerülete és egy átmérő ellentétes végein két köralakú lapos 20 része van. A 21 csapok az alakozó forgástengelyei. A 22 kordmenet van feltüntetve, mely geodetikai vonal mentén halad az alakozó körül annak egyik élétől a másik élhez, mely éleket tangenciáüs irányban éri es hagyja el. Az alakoző lassú forgása folytán a kord nem lesz hú körpályán lefektetve, mint azt a rajz feltünteti, hanem oly pályán, mely az előbb említett pályától a kar és a formázó viszonylagos forgási sebességétől függő mértékben tér el úgy. hogy a kordnak az alakozó éleivel való érintkezési pontjai a tekercselés előrehaladásával fokozatosan elöresietnek. vagy visszamaradnak úgy. hogy az. alakozónak megközelítőleg egy-egv teljes fordulata alatt kettős kordréteget felölelő burok létesült. A kordmerevítésnek az alakozón való felépülésének előrehaladásával annak vastagsága növekszik a gerinctől a szélekig és ha ügy kívánjuk, az alakoző körvonala inkább konvexebb lehet, mint szférikus úgy. hogy amikor a merevítőbetét elkészült. annak belső és külső kerülete között fekvő felület pontosan gömbrész-alakú. Műselyemkordnak két kettős rétegét létesítjük összesen. A kettős kordréteg közé gumilemezt helyezhetünk. Egy vagy több szövetcsíkot iktathatunk azután be. majd a burok gerincének merevitésére és külső gumiréteget és egy keréktalpcsíkot is helyezünk. Kopási csikókat is elrendezhetünk. Az így alakított, formázatlan abroncsot eltávolítjuk az alakozóról. ez utóbbinak összecsukásával. Ebben a stádiumban a kerékabroncs követi az alakozó körvonalát és minden egyes kordmenet lényegében köralakú. A formázás alatt az abroncsszegélyek tengelyirányban befelé mozognak és az abroncs gerince egyidejűleg sugárirányban kifelé nyomuk miáltal a szokványos abroncs-keresztmetszetet kapj uk. Ezt szemléltetik vázlatosan a 6.. 7. és 8. ábrák, melyek egyetlen kordmenetnek három egymáshoz tartozó nézetét mutatják, amint a kordmenet az alakozón végighalad, valamint a megfelelő menetet. amint az a kerékabroncsban formában való alakítás és vulkanizálás után elhelyezkedik. 23 az alakozó és 24 a formázott- abroncs. Az alakozón minden egyes menet 25 kordja az egyik élt érintőleges irányban hagyja el. geodétikai vonalban vonul át az alakozón a másik élen lényegében átlósan szembenfekvő pontig, ez utóbbiba érintőleges irányban érkezik és azt ugyancsak érintőleges irányban hagyja el. majd geodétikai vonalban kerti! vissza az alakozón át és érintőleges irányban érkezik az első pont szomszédságában az elsőnek nevezett élhez. Amikor a merevitőbetét tekercselése befejeződött és a kerék talp-csík és más elemek össze vannak szerelve. A kerékabroncsot levesszük az alakozóról, formába helyezzük, légzsák segélyével felfújjuk és formázzuk. A kerékabroncs élei tengelyirányban befele mozognak, amint azt legjobban a 7. ábra szemlélteti és a kerékabroncs gerince kifelé mozog. A kord részei, melyeknek mindegyike geodétikai vonal és mely eddigelé félkör volt, lényegében lélellipszis alakot vesz fel, ahol is mindegyik ellipszis 26 hurok resze. mely a formázott abroncsnak gerincére terjed ki. míg a közbenső 27 részek lefele nyúlnak az oldalfalak mentén az abroncsszegélyekig és a 28 végrészek tengelyirányban befelé mozognak a formázás alatt úgy, hogy a formázott abroncsban kerület irányában átlósan ellentétes körívekben vonulnak a palást éleinek részein köröskörük Egy formázott abroncsban a meneteket, a 29 vonal tünteti lek A kordoknak ez a mozgása a formázás alatt megy végbe. A körívek, melyek kerületirányban vonulnak az abroncs élrészein, együttesen az abroncsszegélvmerevítést alkotják, amelyek a koszorút körülfogják, amikor az abroncs fei van fújva. Mindegyik körívnek bizonyos abroncsszegéiy-átlapuiási szög felel meg. melynek a használt kord maximális üzemközbeni nyúlásától függő minimális értéket kell meghaladnia. Ezt a szempontot alább részletesebben fogjuk kifejteni, de már itt is megjegyezzük, hogy gépkocsikra vagy repülőgépekhez való abroncsok legtöbb méreteinél a minimális szegélyátlapolási szög 25’ müselyemko'rd esetében, és k'o. 5 acélkord esetében. A formázott abroncsnak egy teljes huilámegységét a 9. ábra kifejtett állapotban szemlélteti. AB egyenest tűzünk ki, amelynek hossza egyenlő a formázott abroncsban levő merevítőbetét keresztmetszete körüli hossznak kétszerese, plusz az abroncsszegély átmérőjének kétszerese. Az LM és PQ köríveket rajzolunk az A és 3 középpontoktól, melyeknek átmérője ugyanakkora, mint az abroncsszegély keresztmetszetének átmérője. Egy másik ST ívet rajzolunk az AB távolságot felező O középpontból. Vonalat rajzolunk, amely az LM ívnek az AB vonal egyik oldalán levő részét tangenciálísan összeköti az ST ívnek az AB vonal másik oldalán levő részével és egy másik vonalat húzunk, amely az ST ívnek az AB vonal ugyanazon oldalán levő részét tangenciálísan köti össze a PQ ívnek az AB vonalnak először, említett oldalán levő részévek A kapott MQ vonal jó megközelítéssel a kord menetének elméleti hossza és körvonala a formázott kerékabroncs körül, ahol is *'> a szegélyátlapolási szöge. Látható, hogy a szegélyátlapolási szög a szegélyátmérő növekedésével növekszik, ha a külső kerület hossza állandó marad. A 9. ábra gépkocsiabroncs egyik típusára vonatkozólag az elméleti szegélyátlapolási szöget szemlélteti, melyet egyetlen menettel kaptunk. A gyakorlatban a kordoknak az abroncsszegélynél fellépő torlódása folytán, az egyes menetek szegélyátlapolási szöge kisebb lesz W-nál. A találmány szerinti szerkesztett közúti jármüvek, repülőgép leszálló kerekei és más effélék számára alkalmas abroncsok elmélet: szegélyátlapolási szöge rendesen 30 és 80 között változik és függ az abroncs
