143086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázkeverék tartalmazta gáz viszonylagos mennyiségének folytonos önműködő mérésére
2 143.088 3 kamrába áramlik. A 2 szelep útján a gázkeverék mennyiségét úgy állítjuk be, hogy a 12 fúvó szívóhatásával szállítható mennyiséggel szemben némi fölösleg keletkezzék. Ez a fölös mennyiség a 4 csövön át a környezeti térbe távozik. A 4 eső átmérőjét úgy választjuk meg, hogy a 3 kamrában uralkodó nyomás a légköri nyomást valamivel meghaladja. Tegyük fel. hogy mind a két 8 és 10 manométer 1000 kg m:; fajsúlyú vízzel van megtöltve és a levegő fajsúlya Ca kg/m::. Ez esetben a megfelelő légoszlop magassága Ha/ = ha • 1000/Ca. Ha az 5 perem átömiési tényezője f. az 5 mérőperemen átáramló levegő Va sebessége, mint ismeretes, a következőképpen fejezhető ki: 1. V0 f. V~2g ' H„, amiből következik, hogy Ca \ c 1000 2g h„ „ 1000 , 2g. h„. Ca 1 í2 Ha a i 2 fúvó gázkeverékei szív, az 5 peremen 100 r% CO.. abszorbeálásakor • -szer nagyobö 100-n térfogatú keverék áramlik át, úgyhogy az 5 peremen át áramló gázkeverék sebessége 3. V, = V, 100 100—n lesz, a 8 manométeren pedig 4. . C, V-. i 1000 2g f. he depresszió áll be. ahol Cc a gázkeveréknek kg/m?ben kifejezett fajlagos súlya 5. hf = /' 100 \2 v: V100 —nj 2e C, iooo uoo—r; 2g C, ( 100_l* f-Cc V100—n ha Ha a CO, fajlagos súlyát C_.-vel jelöljük, akkor a gázkeverék fajlagos súlya a következőképpen fejezhető ki: 6. C, = A fúvóval beszivott gázkeverék fajlagos súlya tehát a 7 kamrában a gázkeverékből leválasztott mérendő gáz. a jelen esetben CO . n mennyiségének a függvénye. Ha a 6. egyenletet az 5. egyenletbe helyettesítjük. következik, hogy C„ és Ca állandó értékénél a 8 manométeren jelentkező, vagyis a gázkeverék szívásakor fellépő h,, depresszió egyedül és kizárólag az eredeti hn depressziótól, valamint a 7 kamrában abszorpció útján leválasztott gáz százalékban kifejezett —n— mennyiségétől függ, de független az 5 mérőperem átmérőjétől. Ez a körülmény utólagos kísérleti ellenőrzés nélkül lehetővé teszi a 8 manométer léptékének számítását és a CO, skálájának felvitelét az aerodinamikus egyenletek kizárólagos alkalmazásával. Ha az 5 peren' átmérője idővel megváltozott (növekedett vagy csökkent), akkor a készülék ellenőrzése annak a megállapítását jelenti, hogy tiszta levegő beszívása esetén a 8 manométer adatai megfelelnek-e a CO, skala nullpontjának. Ezt az 1. ábrán feltüntetett 11 szabályozó szeleppel érjük el. Tegyük fel mármost, hogy a hu nyomásnak he értékre való változásakor a 12 fúvó által beszívott keverék térfogata nem állandó. Ez esetben a 10 manométer mérési adatai sem állandók. Ilyenkor levegő beszí varsánál a mennyiséget a 11 szelep útján a 8 manométeren a szükséges hQ depresszióra (a CO^-skála nullpcntjára) állítjuk be és az ennek megfelelő Ha nyomáskülönbséget a 10 manométeren olvassuk le. Gázra való átmenetkor azután elegendő. ha a 11 szelep útján oly utánáliítást foganatosítunk. hogy a 10 manométeren a nyomáskülöncség ne változzék (H,. = Hn) és a 8 ¡nanométer skálája közvetlenül a százalékban kifejezett CO:tartalmat jelezze. Elhagyhatjuk azonban a szabályozó 11 szelepet is. Tegyük fel. hogy levegő beszívásakor a 8, illetőleg 10 manométeren a h,, illetőleg H, értékek állnak be. A fúvó szívóteljesítményének csökkenésékor mármost a ¡nanométerek jelzesei h,„ illetőleg FL értékekre csökkennek. Ez esetben azonban fennáll h, H a — = —L aranvosság és az 5, illetőleg 9 merőit. II, peremekben fellépő sebességek arányosak. Ily módon bizonyos fúvórendszerre vonatkozólag a 10 manométeren egyes pontok a —ha— értékről a —he— értékre való változáskor előre meghatározhatók és a 8 manométer skálája, az előbbi számítás alapján, de a he : ha viszonyszám arányában csökkentve felvihető. Ez esetben nincs szükség sem a & mérőperemre, sem a 10 manométerre. A 2. ábrán tengelyirányú metszetben a találmány szerinti mérőeljárás alapján kidolgozott készülése példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Ebben a mérendő gázt 14 folyadékban való abszorpció útján választjuk el. Azonos részleteket ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltünk, mint az 1. ábra esetén. A gázkeveréket 1 csővezetéken át kis 3 kamrába vezetjük, amely egyrészt a 4 csövön át a környezeti térrel van összekötve, másrészt pedig az 5 mérőperemen át a 6 vezetékbe torkol. Ez 16 csavaifelülettel övezett 15 csövön halad át. A gázkeverék a készülék alsó részén elrendezett 21 nyíláson át a 14 folyadékba áramlik, amely a készüléket úgy tölti meg, hogy szintje állandóan mélyebben helyezkedik el, mint az a torkolat, amelyen át a 6 vezeték a készülékhez csatlakozik. A 16 csavarfelületet kis kerületi 17 játékkal 13 henger veszi körül, amei.y felső nyitott homlokfelületével a folyadékszint ala ér. A 18 henger alsó nyitott homlokfelülete és a készülék 19 tokjának feneke között térköz van. Hasonló nagyobb 20 térköz van a 18 henger fala és a készülék 19 tokjának hengeres fala között. A 18 henger a 19 tokon beiül rögzítve van. A 8' cső a 2. ábrán fel nem tüntetett 8 manométerhez csatlakozik. 6’ cső viszont a 14 folyadékkal abszorbeált mérendő gázzal csökkentett menynyiségü gázkeveréket a 2. ábrán ugyancsak . fel nem tüntetett 12 fúvó 13 szívóvezetékébe vezeti el. A 6' csőbe a 10 differenciálmanométerrel felszerelt második 0 mérőperem és szabályozó 11 szelep (fojtószelep ! van iktatva.
