143081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-halogén zsírsavak és észtereik előállítására
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.081. SZÁM 12. o. 11-18. OSZTÁLY - Ci-142. ALAPSZÁM Élj árás «-halogén zsírsavak és észtereik előállítására Bejelentő: Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára, Budapest. Bejelentő által megnevezett íellaláló: Bulcsu Gyula vegyészmérnök, Budapest. a Chinoin gyár dolgozója A bejelentés napja: 1ÍÍ54. november "-halogén zsírsavak előállítására az irodalomban két módszer ismeretes. A régebbi klasszikus eljárás szerint a kívánt zsírsavat vörösfoszfor, vagy foszfor-trihaloidok jelenlétében elemi halogénné! reagáltatják (pl.- Bér. 24. 2222/1891' Bér. 33, 2381 (1900). Az újabb eljárások szerint mono-alkil vagy aralkil helyettesítésü malonsavat éteres vagy széntetrakloridos közegben reagáltatnak elemi halogénnel. s a nyert halogén alkil vagy aralkil malonsavat magasabb hőmérsékletre hevítve, dekarboxilezik. (Pl. Am. Soc. 42. 319 (1920'; Ser. 41. 4437 (1908). Ez újabb eljárás feleslegessé teszi az általában egyébként is malonsavból nyert alkil, illetve aralkil karbonsavak tiszta állapotban történő előállítását. amellett, hogy alacsonyabb hőmérsékleten dolgozva. lényegesen kisebb halogén-veszteséggel jobb kitermleést ad. Hátránya ez utóbbi eljárásnak, hogy a helyettesített maloneszter elszappanosítása a megfelelő malonsavvá önmagában is veszteségekkel jár (dekarboxileződés) és hosszadalmassá teszi a munkát. Ezenkívül a halogénezésnek alacsony forrpontú oldószerekben (éter. széntetraklorid) történő végrehajtása különösen nagyobb méretekben nem biztonságos. Azt találtam, hogy lényegesen leegyszerűsíthetjük az eljárást az említett nehézségek egyidejű kiküszöbölése mellett, ha a helyettesített malonesztert jégecetben reagaltatjuk elemi halogénnel. A reakció” folytán keletkező halogén-hidrogénsav ugyanis a maloneszter egyik észter-csoportjáí (mely tudvalévőén könnyen szappanosítható) a jelenlévő jégecettel áteszterifikálja, s a keletkező etilacetát az elegyből kidesztillál. Magasabb hőmérsékleten hevítve a reakcióelegyet (a jégecet forrpontjáig), a képződött szabad karboxil-csoport lehasad s így közvetlenül megkapjuk a kívánt «halogén-zsirsavésztert, igen jó. közei elméleti kitermeléssel. A nyert észterekből ismert módon savanyú hidrolízissel nyerhetjük a szabad savakat. Az eljárás előnye a korább: eljárásokkal szemben az, hogy egy munkafázisban elmélet: menynyiségű halogén felhasználásával közel kvantitatív nyeredékke! szolgáltatja a kívánt «-halogén-zsirsav-észtereket. A találmány szerinti eljárásban a helyettesített malonesztert jégecetes oldatban 50—70° C hőmérsékleten reagáltatjuk halogénnel. A reakció a megadott hőmérsékletnél spontán megindul és néhány perc alatt befejeződik. A reakcióelegyet vízfürdő hőmérsékletre (90—100° C) melegítve, a halogénhidrogénsav legnagyobb része és az időközben képződött etilacetát eltávozik az elegyből. További melegítésre, amikor már jégecet kezd desztillálni, a dekarboxileződés is bekövetkezik. A reakcióelegyből a jégecetet közönséges vagy csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a visszamaradó '-halogénzsírsav-észtert ugyancsak csökkentett nyomáson frakcionáljuk. A találmány szerinti eljárás részleteinek szemléltetésére az alábbi példát adjuk meg: a-bróm normál kaproiisav-etilészis>■ = előállítása. 108 g normál butil-malonésztert oldunk 300 ml jégecetben és keverés közben hozzáadunk 80 g taromot. Az elegyen 60—70° C-ra melegítjük. A.z oldat rövid idő alatt elszíntelenedik. A keverést abbahagyjuk és a készüléket 60 cm hosszú, töltött oszloppal látjuk el. Az elegy hőmérsékletét fokozatosan emelve, erős bróm-hidrogénfejlődés után etilacetát desztillál le. Az etilacetát ledesztillálása után tovább emelve a hőmérsékletet, kb. 100 ml jégecetet desztillálunk le az elegyből. majd a maradékot vákuumban frakcionáljuk. Fcpárlat 2-3 2o mm, 108—112 C' 106 g. azaz az elméleti termelés 95%-a. Szabadalmi igénypont: Eljárás “-halogén zsírsavak és észtereik előállítására, azzal jellemezve, hogy mono-alkil, ili. -aralkil helyettesítésü malonesztert jégecetes közegben 50—70° hőmérsékleten elemi halogénnel reagálhatunk. majd a reakcióelegyből a képződött halogénhidrogénsavat, továbbá etilacetátot és végül a jégecetet fokozatosan kidesztilláljuk A kiadási-ri felel; a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 677. Terv Nyomda. 1956. — Felelős vezető: Bt>!u; r iinre.
