143080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás és heterociklusos oxivegyületek előállítására

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1956. június hó 1-én______ SZABADALMI LEÍRÁS 143.080. SZÁM 12. q. 14—31. OSZTÁLY - Ci—141. ALAPSZÁM Eljárás aromás és heterociklusos oxivegyiiletek előállítására Bejelentő: Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára, Budapest. Bejelentő által megnevezett feltaláló; Bulcsu Gyula vegyészmérnök, Budapest, a Chinoin-gyár dolgozója. A bejelentés napja: 1954. november 9. Ismeretes, hogy aromás, i 11. heterociklusos pri­­mér aminok diazotálása. majd a nyert diazonium só vizes közegben történő elfőzése útján oxivegyü­­ietek keletkeznek, azaz a primér aminocsoport he­lyébe hidroxü-csoport lép. Az is közismert, hogy a reakció korántsem folyik le egyértelmű módon, ugyanis a reakcióelegyben jelenlévő diazoniumsó a már átalakult oxi-vegyülettel részint reakcióba lép. Ez a másodlagos reakció gyantás és kátrá­nyos melléktermékekhez vezet, minek következté­ben nemcsak a kívánt végtermék termelési há­nyada lesz kisebb, hanem a végterméknek a kát­rányos melléktermékektől történő megtisztítása még további körülményes munkát igényel. A fent vázolt melléktermék képződéshez vezető másodlagos reakciót sok esetben — olyan esetek­ben. mikor a végtermékként keletkező oxi-vegvü­­let vízgőzzel illan — úgy igyekeznek elkerülni, hogy az elfőzés egyidejű vízgőz-desztiüációval kö­tik össze, mikor is a képződött oxivegyület víz­gőzzel átdesztillálván, a reakcióelegyből eltávolo­dik és ezáltal mellékreakciók létrejövetelének le­hetősége nagy mértékben visszaszorul. Azt találtam, hogy gyakorlatilag csaknem kvan­titatív tereléssel szennyező melléktermékek képző­dése nélkül alakíthatunk át aromás, illetve hetero­ciklusos primer aminokat oxivegyületekké akként, hogy az aminokból képezett diazoniumsók elfözé­­sét heterogén rendszerben végezzük. A heterogén rendszer egyik komponense vizes kénsavas réz­szulfát óidat, a másik komponense pedig egy víz­zel nem elegyedő ásványi savakkal szemben indif­férons oldószer, melyben a keletkező végtermék jól oldódik (pl. benzol, anizol. dibutiléter. stb.). A reakció kivitelezése oly módon történik, hogy az előre elkészített vizes diazoniumsó oldatot a fent leírt eiegyben 60—90 C közötti hőmérsékle­ten intenzív keverés közben becsepegtetjük. A re­akció folyamatát élénk nitrogén-fejlődés jelzi. A nitrogén-fejlődés megszűnte után a keverést és melegítést abbahagyjuk és az el egyet lehűlni hagy­juk. Lehűlés után az oldószeres részt a vizes rész­től elválasztjuk, a vizes fázist ugyanazzal az oldó­szerrel néhányszor kirázzuk, majd az egyesített oldószeres fázisokról az oldószert ledesztilláljuk közönséges, vagy csökkentett nyomáson. A vissza­maradó végterméket mineműségének megfelelően desztilláció vagy átkristályositás útján tisztítjuk. A találmány szerinti eljárás kivitelezésének is­mertetésére az alábbi példát közöljük: 3-oxi-benzaldehid. 83 g 3-amino-benzaldehid-dimetilacetátot 20 ml Konc. kénsav 400 ml vizes oldatában feloldunk. Az oldatot 0 -ra lehűtjük és 40 g nátriumnitnt 100 ml vizes oldatával -j-5 C alatti hőmérsékleten diazotáljuk. A diazonium-oldatot 50 g kristályos rézszulfát. 25 ml konc. kénsav. 200 ml víz és 40.) ml benzol jól kevert 70—75 -on tartott elegyéhez csorgatjuk. Azonnal élénk nitrogén-fejlődés indul meg. A diazoniumsó oldat beesurgatása után még addig keverjük a reakcióelegyet a megadott hő­mérsékleten. míg a nitrogén-fejlődés teljesen meg­szűnik. Lehűlés után az elegyből kristályosán ki­vált 3-oxi-benz-aldehidet kiszűrjük, a benzolos ré­teget a vizes rétegtől elválasztjuk, a vizes részt 200 J 100 ml benzollal kivonatoljuk. A benzolos részeket egyesítjük, nátriumszulfáttal megszárítjuk s a benzolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az egyesített halvány sárga kristályos végtermék súlya 58 g. azaz az elméleti termelésnek 95"■•-a. Szabadalmi igénypontok. Eljárás aromás és heterociklusos oxivegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy aromás, ül. heterociklusos primér aminok diazonium-sóit olyao heterogén rendszerben főzzük el. melynek egyik komponense vizes kénsavas rézszulfát oldat, a má­sik komponense pedig vízzel nem elegyedő, ásványi savakkal szemben indifferens oldószer, mely a kí­vánt végterméket oldja. A Ui/üii'jsf-rt felel: a Közgazdaság! és Jogi Könyvkiadó igazgan’-j-HTC>. Terv Nyomda, I960.Felelős vezető: Bolgár Imr. NYOMDA HIBÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom