143079. lajstromszámú szabadalom • Csőköteges hőcserélő
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.079. SZÁM 17. f. OSZTÁLY - KE-390. ALAPSZÁM Csőköteges híívserélő A Magyar Állam, mint a feltaláló, Kertész Andor budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1954. április 28. Csőköteges hőcserélőknél sokszor nehézséget okoz az. hogy a megállapított nagyságú hőközléshez szükséges sebesség csak úgy valósítható meg. hogy az egyik, vagy mindkét közeget sokszor ideoda vezetjük. így keletkeznek az ún. sokvízutas hőcserélők. Ismeretes továbbá, hogy a hőátadási tényező a csőátmérővel fordított viszonyban van. Viszont szerkezeti és üzemeltetési okokból (tisztíthatóság) a csőátmérő a legtöbb esetben — általában acélcsöveknél — bizonyos határon alul nem csökkenthető. Az említett nehézségeket a találmány szerint úgy küszöböljük ki. hogy a hőcserélőben nem szimpla, hanem egymásba helyezett, dupla csöveket alkalmazunk és az egyik közeget a két cső közötti gyűrű keresztmetszetű térben, a másiknak pedig egyik részét a belső csőben, másik részét a külső csövet körülvevő térben áramoltatjuk. Az ábrán egy két vízutas megoldás van példaképpen feltüntetve. A hőcserélőben több 7. 8 dupla cső van. mint csőnyaláb a 11, 14 csőfalakba erősítve, az ismert megoldástól azzal az eltéréssel, hogy a dupla csövek belső kisebb átmérőjű 8 csöve a két külső 11 csőfalba, külső nagyobb átmérőjű 7 csöve pedig a két belső 14 csőfalba van erősítve. Szerelhetőség és a csövek tisztíthatósága céljából a belső 8 csövek beerősítése a csőfalba egyik, vagy mindkét végüknél lömszelence útján történik. A csőfalak a hőcserélő hengeralakú 15 tartányának két végén 12. 13 gyűjtő-, ill. forditókamrákat alkotnak, amelyek a csőpárok gvűrükeresztmetszetű terével közlekednek. A kamrák külső 11 csőfalával gyűjtőkamrát alkotó 10 fedelek tere viszont a csőpárok belső csövének belső terével közlekedik. A fentiekben ismertetett megoldás gőz és folyadék közti hőközlésre alkalmas. A gőzzel felmelegftendő folyadék az 1 csőcsonkon áramlik be a hőcserélő 13 gyüjtőkamrá jába. ebből a 7. 8 csőpárok egy csoportjának gyűrűs keresztmetszetű csatornáin át a 12 forditókamrába folyik, ebben megfordulva a csőpárok másik csoportján át viszszafolyik a kiindulási gyűjtőkamra melletti kamrába és innen a 2 csőcsonkon át tovább, ki a hőcserélőből. A melegítő gőz egyik részét a 4 csőcsonkon vezetjük be a hőcserélőbe. A gőz e része a fedél alatti térből a csőpárok belső csövén áramlik az alsó fedél tere Télé. és ebből a térből a kondenzátumot a 6 csócsonkon vezetjük el. A gőz másik részét a 3 csőcsonkon vezetjük a hőcserélő 15 tarlánya által alkotott külső térbe, az ebben összegyűlő kondenzátumot pedig az 5 csőcsonkon vezetjük el. A találmány ún. ..hajúicsoves" hőcserélőknél is alkalmazható. Ezeknél a hőcserélőknél az egyik végükön csak egy csőfalra van szükség, mégpedig a csőpárok külső csövének tartására. A belső, viszszahajlított csövekhez ezen a végen csőfalra nincs szükség. A találmány szerinti elvi megoldás nemcsak & gőz és folyadék, hanem gáz és folyadék, vagy folyadék és folyadék közti hőcserélődésnél is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok. 1. Csőköteges hőcserélő, azzal jellemezve, hogv csőkötegének vagy kötegeinek csövei egymásba tolt csőpáiok. és hogy a csőpárok belső csövei más gyűjtő-, ill. fordító kamrákba torkolnak, mint a külső csövek. 2. Az 1. igénypont szerinti hőcserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőpárok belső csövet külön és külső csövei külön csőfalakba vannak erősítve. 3. A 2. igénypont szerinti hőcserélő, azzal jellemezve. hogy a csőpárok belső csöve egyik, vagy mindkét végén tömszelencével van a csőfalba erősítve. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági ¿s Jogi Könyvkiadó ign/ju.'-i * 676. Terv Nyomda. 19.16. — Kel el ős vezető: Bolgár !mr •
