143076. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tahiméter

143.076 ahol ki 100 f 03 n R 100 Ezek szerint a P térszíni pontnak a műszer H fekvőtengelyéi ől számított vízszintes távolságát most is a t == k n . L alakú egyenlet íejezi ki; csak a k„ szorzóállandónak most más értelmezése van. Ha az f oo : R = q vi­szonyszámot kerek egész számnak vesszük, pl. le­gyen q = 8. akkor n = 2. 4. P>. 16 értékei mellett a szorzóállandó sorban k„ = 400. 200, 100. 50 ér­téket vesz fel. A 2. ábrából, a h vízszintes szálhoz tartozó tan­gens osztásvonal n„ értéke és az L„ lécleolvasás alapján, a P térszíni pont m magassága t 100 L„ A magasság közelítően még két különböző módon is kiszámítható valamely előre megválasztott k„ szói zóállandóhoz tartozó f felső. ill. a alsó tangeris osztásvonalaknál tett L/. ill. L„ lécleolvasás alap­ján: t öt) — i n., -I-------100k„ L/-L ( n„ — — ) — L.. 100 kJ 3. A l távolság I I. hibája és az m magasság ! m hibája, függvénye a q viszonyszámnak, az a ma­gassági szögnek, a k„ szorzóállandónak és a ! távol­ságnak. (Mindkét hiba előjele vagyis a mért tá­volság és magasság nagyobb, mint a valódi távol­ság. ill. magasság.) Ha q. ,l vagy t növekszik, a hibák is növeked­nek. Ha pl. q = 8. « = 45 és t = 100 m. akkor­ái = 100 szorzóállandónál: 1 t = + 5.7 cm. I m = + 6.6 cm k„ = 50 szorzóállandónál. 3. képlet alapján: I t 15.8 cm. + 12.3 cm. 1 m = kissé balra, a tangens osztásvonal konvergenciájá­nak következtében, a diasztimométeres szög. a hi­bának megfelelően kisebbíthető. A mérés végre­hajtását a 3. ábra szemlélteti: Állítsuk be a távcsövet a megfelelő oldal — és magassági irányítócsavai okkal oly módon, hogy az 50-es szorzóállandónak megfelelő a jelű osztás­vonal és a korrekciós görbe metszéspontja a léc valamelyik legközelebb fekvő centiméter osztá­sával pontosan találjon. Most már csak az f jelű osztásvonalnak megfelelően kell a lécet leolvasni. Az ábrán feltüntetett példa alapján a két lécleol­vasás és a vízszintes irányszál kettős szakaszával közrefogott tangens osztásvonal n0 = 48 értéké­nek felhasználásával, a távolság és magasság a következő: L / L„ 1,274 m t = k„.L 1.000 m t 50 m i n„ -0.274 m 100 k, = 0.137 <48 — 3 50.0.274 = 13.70 m - L„ = 1.000 = 5.439 m A közönséges tahimetriában alkalmazandó szer­kezet távcsövének látómezejét példaképpen a 3. ábra tünteti fel, a léccel együtt. A szállemez raj­zát külön a 4. ábra mutatja. A tangensbeosztás q = 8 felvételéből készült, beosztás egysége 2d. ekkor k„ = 400. Két kis há­romszöggel megjelölt osztás vonal közötti résznek k„ = 100 szorzóállandó, a és f közötti osztásrész­nek k„ — 50 szorzóállandó felel meg, a mérésnél a vízszintes szálhoz képest mindig szimmetrikus helyzetben. A lécleolvasás hely'eit ,k„ = 100 szorzóállandónál a kör középpontja felé konver­gáló osztásvonalaknak a függőleges szállal való metszéspontjait adják. A 4. ábrán, a szállemez alsó felében, a k„ = 50 jelű korrekciós görbéi láthatjuk. A görbe segítségével egyszerűen kiküszöbölhető az 50-es szorzóállandónál a távolság és magasság mérésben már érezhetően jelentkező hiba. Ha ugyanis nem a függőleges szál mentén olvasuk le. hanem mindig a magassági szögtől függő mértékben attól A közönséges és a szabatos tahimetriában egy­aránt alkalmazható szerkezet planparallel üvegle­mezzel felszerelt távcsövének látómezejét tünteti fel példaképpen! kiviteli alakjában léc nélkül az 5. ábra. A látómezőben minden második tangens osztásvonal folytatásában bal- és jobboldalon lát­ható tört alakban felírt t lő jeles számokkal a mért távolság és magasság megjavítható. Baloldalt lát­hatjuk a 100-as, jobboldalt az 50-es szorzóállandó­hoz tartozó 100 m távolságra vonatkozó javításo­kat centiméterekben. A számlálóban a távolság, a nevezőben a magasság javítása van feltüntetve. Javításként mindig a vízszintes irányszálra eső számokat kell venni. A távcső objektívje elé szerelt planparallel üveg­lemezzel a lécleolvasás csonka része szabatosan meghatározandó. Függőleges léctartásnál a plan­­parellel üveglemezzel létesített e eltolódás az a magassági szögtől függően, a lécen megfelelő ei eltolódással, a következő függvénykapcsolatban van: 1 ez. = ■ e cos « A látómező baloldali szélén a tangens osztás­vonalak folytatásában látható háromjegyű szá­mok, a mindenkori magassági szögnek megfelelő Icos “ értékeit tüntetik fel. Az ez. csonka le­olvasás meghatározására a vízszintes irányszál­nál leolvasott számot be kell szorozni a planparal­lel üveglemez dobosztásáról leolvasható e értékkel. A számítások elvégzése az ismeretes szerkeze­tekhez képest kis többletmunkát jelent, rendkí­vül előny azonban a találmány szerinti elrende­zésnél a szerkezeti egyszerűség és az olcsóság. A találmány szerinti redukáló tahiméternél egy üvegkörön lévő tangensbeosztásnak a távcső látó­mezejébe való újszerű és nagyítás nélküli bevetí­­tésével. az ismert megoldásokkal szemben, a kö­vetkező előnyök adódnak: 1. Az üvegkor tangtnsbeosztásának vonalai, a bevetítéssel a látómezőben nem vastagodnak meg, így pontos lécleolvasást engednek meg. 2. A tangensbeosztás osztásvonalai, a diagramm­lDAHIBA'S

Next

/
Oldalképek
Tartalom