143076. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tahiméter
Megjeleni: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.076. 42. c. 5-9. OSZTÁLY -Redukáló A Magyar Alkuit, mint Bors Káról} A bejelentés napja: Ismeretesek az olyan redukáló tangenstahimeierek, melyeknél a magassági körön levő tangensbeosztás a távcső fél látómezejében, a beirányzoíi léc képe mellett figyelhető meg. Enne! a megoldásnál a tangensbeosztást egy leolvasómikroszkóp tárgylencséje és prizmarendszer felnagyítva vetíti a távcső képsíkjába. A nagyítás következtében az osztásvonalak megvastagodva jelennek meg a látómezőben és így mellettük a lécosztás csak pontatlanul olvasható le. Hátrányos még. hogy a tangensbeosztás a távcső fél látómezejét takarja és hogy á szemnek egy időben kell alkalmazkodnia a látómező két különböző megvilágítású feléhez. Ezek a Tahiméterek a tangensbeosztás sok előnyének ellenére az úiabb típusú diagrammtahiméterekkel szemben, melyeknél a diagrammvonalak a távcső osztatlan látómezejében mintegy lebegve jelennek meg. háttérbe szorultak. Az 1. ábra a tangens tahiméter használatának fivét szemlélteti. A 2. ábra a találmány szerinti redukáló tahiméternek. mint változó száltávolságú irányszálas távmérőnek használati elvét mutatja. A 3. ábrán a közönséges tahimetriában használható szerkezet távcsövének látómezeje látható. A 4. ábra ugyanennek a szállemezét mutatja. Az 5. ábra szabatos tahimetrálásra is alkalmas szerkezet látómezejét szemlélteti. A 6. ábra a közönséges tahimetriában használható szerkezet példaképpeni kivitelét mutatja. A 7a. és 7b. ábra a szabatos tahimetrálásra is alkalmas szerkezet példaképpeni kivitelét ábrázolja. A találmány szerinti redukáló tahiméter távcsövének példaképpeni megvalósított alakját mutatja a magassági körrel együtt a 6. ábra. a közönséges tahimetriában használatos változatban. A távcső belső képállítású távcső, melynek analiatikus pontja a távcső fekvő tengelyében van. Az —1— magassági körön levő tangensbeosztásnak a távcső osztatlan látómezejébe való bevetítése oly módon van megvalósítva, hogy először a távcső —2— objektívje és —3— negatív lencséje által előállított képet a —4— visszaverő felület segítségével a magassági kör x-el jelölt felületére vetítjük, majd innen a magassági körön levő tangensbeosztással együtt az —5— prizma, a —6— átvetítő lencse és a SZÁM Bo-372. ALAPSZÁM tahi méter mérnök budapesti lakos jogutóda. 1954. február 20. —7— visszaverő felület segítségével a —8— okulár előtti —9— szállemezre vetíti. Van olyan diagramm tahiméter, amelynél a magassági körön levő diagramm-vonalaknak a távcső látómezejébe való bevetítése hasonló módon van megvalósítva. Ennél az a hátrány adódik, hogy az objektív által előállítóit képet még el keli forgatni 90 -kai egy újabb prizmával, hogy a léc képe közel merőleges legyen a diagramm-vonalakra. így azonban a léc képe vízszintes lenne, ezért újabb 90 -os képforgatás szükséges. Ezen megoldás nemcsak azért hátrányosabb, mert bonyolultabb kivitelű, mint a tangens beosztásnak találmány szerinti bevetítése, hanem azért is, mert a geodéziai távcsőben az objektiv mögött elrendezett prizma a leképezés jóságát károsan befolyásolja. A 7a. és b. ábra a közönséges és a szabatos tahirnetriában használható példaképpeni kivitelt tüntet fel. A szabatos lécleolvasás érdekében az objektív előtt az —1— gombbal működtethető —2— planparallel üveglemez van. Ezzel a már ismertetet módon a lécleolvasás csonka részét ( C/. ) is meghatározhatjuk. Az —1— gombbal kapcsolódó —3— menetorsó forgásakor menesztődik a —4— anya. amely viszont magával viszi az —5— csap útján csuklózhatóan hozzáerősített —6—- radat. A —6— rúd a —7— és ■—8— csavarokkal forgathatóan ágyazott planparallel üveglemez —9— karjának furatában kis mértékben eltolódhat. Ezzel a tangenciálisan működő —3— menetorsó elfordulása a planparallel üveglemez elfordulásában nyilvánul meg. Az üveglemez az elfordulásának megfelelő eltolódás az —1— gomb dobosztásán leolvasható. A belső képállítású geodéziai távcsőnek, mint változó száltávolságú irányszálas távmérőnek a szabatos tahimetriában való alkalmazásánál több nehézséget kell leküzdeni. Ezek: 1. Az analiatikus pont helyzete a gyártási tűrések miatf eltér az elméletileg számított értéktől 2. Az objektívnek a kép elrajzolásából adódó hibája miatt, amely különösen a látómező széle felé érezteti hatását, az elméletileg számításba vett diasztimométeres szög a valóságtól különbözni fog. 3. A képgörbület hibája miatt az elméletileg számított asztimométeres szög a ténylegestől különbözni fog.
