143070. lajstromszámú szabadalom • Mikrométeres szögtükör
1 Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.070. SZÁM 42. h. 7-9. OSZTÁLY - Ba-673. ALAPSZÁM ..¡W í Zr ro in ét eres ssögtii kö r” A magyar állam, mint a feltaláló dr. Bárány Nándor oki. gépészmérnök, Budapest jogutódja A bejelentés napja: 1953. szeptember 30. A kis törőszögű prizmáknál, az ún. ékeknél az egyik felületre merőlegesen beeső fénysugár törés nélkül halad a másik felületig, majd kilépésnél megtörik i. ábra1. Az eltérítés szögértéke: ó = [n—1]'/ ahol í: az üveg törésmulatója. '/ pedig a prizma törőszöge. Ha a prizmát az 0 tengely körül forgatjuk, a megtört 'kilépő' sugár kúpfelületet ír le. Boskovich a XVIII. században két azonos törőszögű éket állított egymás mögé 2. ábra'. Ha az ékeket egymással szembe, és azonos szögsebességgel forgatjuk, akkor a kilépő sugár nyompontja egyenes vonalat ír le. A sugáreltérés ebben az esetben: * = 21 • cos '/ ahol '/ a prizma törő. pedig az elforgatást szög. A 2 A ábrán a prizmapárt alapállásban, mig a 2/B ábrán a legnagyobb eltéréssel látjuk. A 2 A ábrán — eltekintve a rí légréstől — eltérítés nincs, csak a tengellyel párhuzamos v eltolódás. Ez az ún. Boskovich-féle forgóékpár mint optikai mikrométer különösen a belső alapvonaiú távolságmérőknél és mindenütt ahol kiis sugáreltérítéseket optikai úton akarunk előállítani, illetve egyeztetni, a legfontosabb mérőelem. Azonban nagyobb sugáréi térítéshez már különböző törésmutatójú üvegekből összetett achromatikus ékeket kell alkalmazni, ami az asztigmatizmust és a torzítást fokozatosan növeli. Az ékpárat a képalkotó tárgylencse elé kell iktatni. Távolságmérőknél 1 3. ábra > a tárgypontokról érkező sugárnyalábot állandó szögeltérítésü 1 pentatükör. vagy prizma vezeti a 2 forgó ékpárhoz, majd onnan a 3 képalkotó tárgylencséhez. A szóbanforgó találmány lényege a forgó ékpár és a szögtükör egyesítése úgy. hogy a sugáreltérítést végző szögtükör, példánkban egy pentatükör. a forgó ékpár szerepét is betöltse. A 4. ábra a találmány egyik kiviteli alakját mutatja. Az 1 és 2 szög alatt egymáshoz hajló tükrök mint szögtükör alapállásban a sugarakat 905 alatt térítik el. Ha a két tükröt a tükröző felületekre a merőlegestől kis szöggel eltérő, az és a 6 tengelyek körül a 7 kúpkerókkel meghajtott. 3 cs 4 kúpkerekekkel egy másít sál szembe, de azonos szöggel elforgatjuk, akkor a kilépő sugárnyalábot eltérítik és így mint optikai mikrométer működnek. Mint tükörelemek a sugarakat törés nélkül visszaverik, tehát a törésnél fellépő színieltérés, a torzítás és az asztigmatizmus még nagyobb törőszögeknél is kiesik. Előnye még. hogy a tükröket a műszer íendeltetése szerint különbözőképpen. pl. a sugármenet különböző helyein állíthatjuk fel (5. ábra'. A találmány szerinti szögtükör nemcsak mint optikai mikrométer, hanem mint bármilyen egyéb sugáreltérítő elem működhet. így rezgések kimutatásánál. fotocellás fordulatszám-szabályozáshoz is alkalmas stb. Utóbbi esetre vonatkozik a 6 ábra. Az. egyik. pl. a I forgótükörpárról visszavert nyaláb talppontja egyenesvonalat, az erre merőleges állású II ékpárról visszavert sugár pedig függőleges vonalat ir le. Mind a két tükör forgás közben előállítja az ún. Lissajous-féle rezgésalakokat. Ha a két rendszer fordulatszáma egyenlő, az eredő egy a vízszintessel 45 -ot bezáró egyenes, amit mint fénycsíkot keskeny 3 résen keresztül vezetünk a 4 fotocellára. Ha azonban az egyik tükörpár fordulatszáma éltéi a másiktól, az eredő egyenes görbévé alakul át. a rést csak részben tölti ki. így a fotocella megfelelő berendezéssel állíthatja a motor fordulatszámát. Ez a szabályozási mód rendkívül érzékeny. Sr«badulmi kii-n ijek: 1. Mikrométeres szögtükör, jellemezve két forgatható tükörrel, amelyeknek forgástengelye a tükröző felületekre szöggel, célszerűen a 90 -tói kis szöggel eltérően hajlik, jellemezve továbbá a két tükröt kényszerkapcsolatban egyszerre elforgató szerkezettel. 2. Az 1. igénypontban meghatározott szögtükör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két tükör a szokásos pentatükör elrendezésben van. 3. Az 1. igénypontban meghatározott szögtükör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tükrök egymástól távol, azaz nem a szokásos pentatükör elrendezésben vannak. rajz) \ ki;uklsrrl felel: :\ Kü/.ííuztlasáííi és Joiri Kötiyvkiruló ie«; Terv Nyomda. 19"6. — Felelős vezető: Boltr.’.r \:
