143064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép textilméteráruk kondicionálására
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.064. SZÁM 3. b. 1—16. OSZTÁLY - Si~515. ALAPSZÁM Eljárás és ¡¿ép textilméteráruk kondicionálására Simor Hermann textil-technikus, Budapest A szabadalom bejelentésének napja: 1955. május í). A gyapjúszövetek nedvességtartalma, kikészítésük folyamán, tudvalevőleg rendesen a kelleténél jobban csökken, ami fogásukat érdessé teszi, tet.-zetöségüket csökkenti, mimellett a nedvesség hiánya súiyvszteségben is megnyilvánul. E hátrányokat a szövetek kondicionálásával küszöbölik ki. E célra már számos berendezést javasoltak. A régebbi javaslatoknak (a szövet vízzel való permetezése, nedves felülettei való érintkezésbe hozatala) hátránya az, hogy a szövet belső rétegei kellő mennyiségű nedvességet csak hosszabb idő után vesznek fel. hogy sok helyet igényelnek és ezért költségesek. Az olcsóbb és kevesebb helyet igénylő berendezések viszont azzal a hátránnyal járnak, hogy a nedvesség főleg a szövet felületére terjed, míg a belső rétegekbe csak egyenlőtlenül hatol be. Hatásos kondicionálást a szövet gőzölésével értek el. A gőzölés azonban egyrészt a gyapjúszálak rugalmasságát csökkenti, másrészt a víz és gőz egy ütés hatása egyes festékekre káros, amennyiben színváltozásokat okoz és a színeket tompítja-A felsorolt hátrányok kiküszöbölésére már javasoltak oly berendezést, melynél a nedvességet, szobahőmérsékleten. kényszerűen viszik a szövet belső rétegeibe. Ennél a berendezésnél a kondicionálandó szöveten ennek két oldalán létesített nyomáskülönbség hatására áramük át a porlasztolt vizet Tartalmazó levegő. A szövetet a vele együtthaladó lyukacsos iámasztószövette! együtt görgőpárok vezetik a mukatérbe, melyet a kondicionálandó szövet két részre oszt. A fúvókákból kiáramló vízzel megnedvesiíett levegőt a munkatér két része között fennálló nyomáskülönbség hajtja át. E berendezésnek többrendbeli hátránya van: nevezetesen a támasztószövet meghajtása bonyolult hajtószerkezetet igényel, a berendezés kapacitása •■•sekély, a s/.övet kondicionálása közben hosszirányú húzódás lép fel. minek következtében a szövet va;-alásálIósága nem kielégítő. Emellett a berendezés nem biztosítja a párának cseppmentességét. A hátrányok kiküszöbölésére javasolták már a .szövetpályának két egymástól bizonyos távolságban elrendezett lyukgatott hengerpárok körül vezetését U. a 492.834. sz. német szabadalmi leírást', mely hengerek belső tere szívóhatás alatt áll. ahoíis minden egyes hengerhez egy-egy folyadékporlasztó tartozik. Szerkezet tekintetében a kéthengeres berendezés tényleg egyszerűbb annál, melynél a szövetet a támasztószalag vezeti, de ez utóbbi berendezésnek fentemlített hátrányait nem küszöböli ki. sőt bizonyos tekintetben visszaesést jelent az ismerthez képest. és egyáltalában nem biztosítja a pára cseppmentességét. A kéthengeres berendezés ugyanis a kondicionálandó szövetet többszörösen megnedvesíti és minden egyes nedvesítőhely mögé leszivóhely csatlakozik. melynek feladata volna a nedvességnek az áruba való beszívása. Hogy ez nem történt meg még kétszeres benedvesítés hatására sem. azt a hivatkozott szabadalomhoz tartozó 506.431. sz. pótszabadalmi leirás igazolja, mely a szövet mindkét oldalán a szövet nedvesítését javasolja. Hogy a kívánt hatás sem a hivatkozott német törzs-, sem az ahhoz tartozó pótszabadalommal nem érhető el, annak oka nyilván az, hogy az átszívási helyek nem esnek össze nedvesítés! helyekkel, hanem az átszivási helyek a nedvesítési helyek mögött fekszenek. A találmány szerinti eljárásnál a hivatkozott német szabadalmak szerinti berendezéssel el nem ért hatást azzal érjük el. hogy a kondicionálandó szövetre egyidőben engedjük hatni a pára tartalmú légáramot és a depresszió alatt álló szövet vezető lyukgatott hengernek szívóhatását. A találmány szerint tehát a permetezési hely a nedvesség átszivási helyével összeesik, ami a páradús levegőnek a szöveten át való egyenletes áramoltatását biztosítja. Mivel az ismert berendezéseknél ütközéses elporlasztással kapott vízpermet éri a szövetet, a kondicionálás nem lehet cseppmentes. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egyetlen lyukgatott henger alkalmazása a szerkezetet egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. Az eljárás kivitelére szolgáló gépre jellemző, hogy egyetlen szövetvezető, páradús levegőt tartalmazó munkatérben forgó hengere van és hogy a NYOMIMHIMS