143060. lajstromszámú szabadalom • Bepárló berendezés
Megjelent: 1956. június hó 1-en ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 143.060. SZÁM 12. a. OSZTÁLY - KE“63. ALAPSZÁM Bepáríó berendezés A Magyar Állam, mint a feltaláló. Kertész Andor budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: Ismertek oly pebárlóberendezések, amelyek egy vagy néhány sorbakapcsolt önelpárologtató vagy más néven kigőzölögtető edényből, valamim az ezek páráival fűtött előmelegítőből állanak, amelyeknél tehát a hőközlés és az elpárolgás egymástól elválasztott terekben megy végbe. Ez a megoldás, ameddig csak annyi elpárologtató edényből állt, mint amennyiből a többfokozatú bepárló berendezéseket szokták összeállítani, nem járt. hőenergia-megtakarítással. A hőközlés- és elpárolgásnak külön-külön edényben végeztetésének előnye azonban, hogy a hőközlő felületen lerakódások nem keletkeznek. Ka a szóbanforgó megoldásnak melegfogyasztása nem nagyobb, mint a többfokozatú ismert bepárlóké, már akkor is alkalmazása előnyösebb. A találmány részben abban a felismerésben is van. hogy komoly hőmegtakarítás érhető e!. ha a többfokozatú bepárlóknál sok, hétnél több elpárologtatót kapcsolunk sorba és ennek megfelelően sok. azok sarjúgőzével fűtött előmelegitőt. A hörr.egíakaritás egyrészt abból következik, hegy a kapcsolt elpárologtatók és előmelegí tők számának növelésével — egyébként azonos viszonyok mellett — növekszik az előmelegítőkben a közepes hőmérsékletkülönbség, amely lehetővé teszi az oldatnak külső gőzzel való melegítésénél mutatkozó melegfogyasztás csökkentését. Sok elpárologtatóból és sok előmelegítőbő] álló berendezés beruházási költsége azonban csak abban az esetben nem túlságosan magas, ha nemcsak a sorbakapcsolt elpárologtatókat építik össze egy testbe, mint az már ismert, hanem a sorbakapcsolt előmelegítőket is. A találmány még arra is vonatkozik, hogy több ilyen bepárlóberendezést — nevezzük ezeket többfokozatú expanziós bepárló rendszereknek — szintén egymásután kapcsolunk, mégpedig oly módon, hogy az egyik rendszer sarjúgőzzel fűtött előmelegítőin átjött sűrítményt, az utána következő rendszer friss gőzzel fűtött előmelegitőjébe vezetjük. A rendszereknek ily módon való sorbakapcsolásával folytonos üzemet valósíthatunk meg. a besűrítés mértéke pedig a sorbakapcsolt rendszerek számától fog függeni. Természetesen egy rendszer önmagában is üzemeltethető folyamatosan, ha a kívánt besűrítés foka nem nagy. Ha az ilyen sorbakapcsolt rendszereknél a friss 1949. október 5. gőzzel fűtött előmelegítök egyenlő hőfokűak és az egyenlő számú expanziós fokozattal bíró rendszerek úgy vannak méretezve és beszabályozva, hogy a megfelelő fokozatok gőzállapota egyenlő, az egyenlő gőzállapotú terek összekapcsolhatók, amivel szerkezeti egyszerűsítés és stabilabb üzem eihető el. 1. ábra egy 6 sorbakapcsolt elpárologtatóból és 5 sorbakapcsolt előmelegítőből álló. már ismert rendszer sémája, a 2. ábra a sorbakapcsolt elpárologtatóknak szintén ismert egy testbe egyesítésének sematikus ábrázolása, a 3. ábra az elpárologtatótestnek keresztmetszete, a 4. ábra a sorbakapcsolt előmelegítőknek a találmány szerinti egyesítésének szintén sémája, az 5. ábra pedig három, a találmány szerint egymással sorba kapcsolt bepárlórendszer sémája. Az i. ábrán feltüntetett ismert berendezés szerkezeti részei és működési módjuk a következő. A besűrítendő folyadékot a bepárláshoz a friss gőzzel fűtött 7 előmelegítő melegíti fel. Az előmelegítőben az oldat hőmérsékletétől függő gőznyomás uralkodik. A 12 szivattyú által keringtetett oldat a 7 előmelegítőből a 13 fojtószelepen át az 1 bepárlóba jut. amelynek gőznyomása a fojtószeleppel kisebbre van beállítva, mint az előmelegítőé. Az oldatból ennek következtében kilépő sarjúgözt a 11 előmelegítőbe vezetjük az azon átáramló sűrítmény hőmérsékletének további emelésére. az 1 elpárologtatóban lévő sűrítményt pedig egy további 13 fojtószelepen át a következő 2 elpárologtatóba vezetjük és ezután tovább a 3—6 elpárologtatókba, ahol az elgőzölgési folyamat újból és újból ismétlődik. Az 1. ábrán feltüntetett megoldásnál az 5. és 6. elpárologtatók sarjúgőzét már nem előmelegítőkbe. hanem kondenzátorokba vezetjük, feltételezvén, hogy ezekben a gőznyomás már a légköri nyomás alatt van. A 2. és 3. ábián az elpárologtatók szintén már ismert egy testbe egyesítésének egy módja példaképpen látható. Az elpárologtatók közös, hengeralakú tartányban vannak, egymástól fallal elkülönítve úgy. hogy csak a 14 nyílásokon át közle*kednek egymással. Ezek a 14 nyílások töltik be a fojtószelepek szerepét. A szerkezet úgy is oldható
