143057. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet bukóablakokhoz
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.057. SZÁM 37. d, 18—24. OSZTÁLY — Le—146. ALAPSZÁM Zárószerkezet bukóablakokhoz A Magyar Állam, mint a feltaláló, Lehner István és Szentkirályi Ákos, mindketten budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1951. szeptember 21. Építményeknél, főként olyan ipari létesítményeknél, melyek vasszerkezeti ablakai nyitás-zárás szempontjából közvetlenül nem kezelhetők, eddigiekben különféle bonyolult távnyitó szerkezetekkel kerültek felszerelésre. Jelen találmány jelentős módon hozzájárul a kérdés műszaki megoldásához azáltai. hogy az eddig felhasznált azonos célú szerkezetekhez képest jelentéktelen mennyiségű vasanyag felhasználása mellett olyan zárószerkezet előállítását teszi lehetővé. amelynek segítségével a kézi kezelést kizáró, nagyobb magasságban levő ablakok egyenként, vagy csoportosan alulról, egyszerű kiakasztható zsinór segítségével kezelhetők. A találmány lényege a példakénti ábrán feltüntetett vasablakoknál felerősítésre kerülő 5—8 mmes (5) acélszál hosszirányú tengelye körül 30—45' - os elcsavarásánál fellépő rugalmasságnak mozgató erőkénti felhasználásán alapszik. Ennek alkalmazása céljából felszerelésre kerül két darab szorítópánt (1. és 3.) és két darab forgópánt <2. és 4.), melyeknek a rajzokon feltüntetett kiviteli alakja, elhelyezése és darabszáma a találmánynak csak egy példaképpen! kiviteli alakjára vonatkozik anélkül. hogy az kizárólag egy ilyen megoldásra korlátozódna. Az 1. és 3. szorítÓDántokban az acélszál rögzítve van. míg a 2. és 4. forgópántokban az acélszál szabadon elfordulhat. Az 1. számú szorítópánt és a 2. sz. forgópánt a nyílószárnyhoz, a 3. sz. szorítópánt és a 4. sz. forgópánt a tokhoz rögzíti az acélszálat. Az ilyen módon felerősített acélszálban az ablak nyitása esetén csavaró feszültség keletkezik, amely a nyitózsinór elengedése után az ablakot becsukja. Szabadalmi igénypontok: 1. Ablaknyitó-záró szerkezet, azáltal jellemezve, hogy az ablakszárny mozgását egy olyan csavarófeszültség létesíti, amely egyrészt az ablakszárnyhoz, másrészt az ablaktokhoz tetszés szerinti módon kapcsolt acélszálban keletkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, amelyet az acélszál és az ablakszárny olyan beállítása jellemez, hogy az acélrúd feszültségmentes állapotának az ablakszárny részben nyitott helyzete felel meg. 3. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, amelyet az acélszál és az ablakszárny olyan beállítása jellemez, hogy az acélrúd feszültségmentes állapotának az ablakszárny csukott helyzete felel meg. (2 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi. Könyvkiadó igazu r ; :m 113. Terv Nyomda. 19f>6. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
