143047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenlőtlen fázisú és csillapodású, egymást befolyásoló hordófrekvenciás áramokat továbbítő vezetékek komplex, kétponto skiegyenlítésére
2 143.047 A (•%) : (£?2) arány számára a A köré írt körnek és az Apollonius-f éle körnek szerkesztésével megkapjuk az Pi pontot. Az ABP, háromszögben az APiB szög — 8 x és ÄPx :BP i hosszak iránya = (%) : (f?2). Ugyanezt a szerkesztést megejtve a % és í?4 vektorok tekintetében, kapjuk a P2 pontot. A Pi és P2 pontokat egy egyenes, az ún. vezérsugár (L) köti össze egymással. E vezérsugárra, általános megoldásként áll, hogy az A és B pontok, közösen a vezérsugár bármely, tetszőleges pontjába behelyezhetők, ha az XP1; Bp\ illetőleg XP2 , BP 2 vektorokat ugyanabban az irányban meghosszabbítjuk, illetőleg párhuzamosan eltoljuk. Ezt az intézkedést szemlélteti a 3. ábra. Emellett figyelemmel kell lennünk a vektorok irányára! Látható, hogy A APiB ~ As Pi Bs Ebből következik, hogy As p x : Bs Pi = XPÍ : BPT és hogy ennek következtében a beiktatandó vektorok (P,) : (D2 ) = (XX.) : (BB,) = (£?:) : (£?2) Mivel a s i szög nem változott, a fent felállított mindkét feltétel teljesítve van. Az AP2B, illetve AsQBs háromszögre ugyanaz áll úgy, hogy *>3 ) : (£> 4 ) = (ÍJ,) :(%) és A S QB S = ó2 > Ezzel tehát be van bizonyítva, hogy az A és B pontok, közösen, a vezérsugárnak bármely, tetszőleges megválasztott Q pontjába helyezhetők át. A megoldás csak akkor nem alkalmazható, ha §i = §3 azaz> ha §i . e ; ^ = §2 . eí ó2 , ha í?2 £?4 f?2 í?4 tehát a viszonyok olyanok, mintha gyakorlatilag csak egyetlen kiegyenlítési pont volna, ami akkor van, amikor a B pont véletlenül a koordinásrendszer 0-pontjába esik. A 2. ábrából látható, hogy a vezérsugár nem megy át a koordinátarendszer 0-pontján. A feladat megoldására a beépítendő kiegyenlítőelemek értékeit az 1 vagy 2 kiegyenlítési pontban, vagy mindkettőben, úgy kell megválasztani, hogy a vezérsugár a koordinátarendszer 0 pontján menjen át. Ennek elérésére, a 4. ábra szerint, melyben a 2. ábra lényeges részei még egyszer meg vannak rajzolva, a következőképpen járunk el: A Pi- és 0-pontoknak összekötése által a P2P1O szög keletkezik. Ezzel a szöggel forgatjuk el már most az ABPi és ABP2 részháromszögeket felölelő AP2BP1 négyszöget. Ezáltal új, a részháromszögekkel kongruens A'B'Pi és A'B'P2 háromszögek keletkeznek, tehát AA'B'Pi =i ABPi AA'B'P2 Sí ABP2 Továbbá APiAA'-'PiBB', mivel az APiA' <£ = BPiB' <£-gel és PiA = PiA' (4 A kiadásért felel: a Közgazdasági és a PiB = PiB'. Ebből következik, hogy PiA : PjB =_AA' : BBj Ezek az AA' és BB' vektorok létesítik az L vezérsugár említett elforgását. Mivel az elforgás Pi körül történik, a megfelelő intézkedéseket az 1 pontban kellene foganatosítani. Mint a 2. ábrából kitűnik, ezek a vektorok a % és f}2 fővektorokhoz képest ugyanakkora szöggel vannak elforgatva. A hosszarány emelett. XX' :BF = (fj 1):(íj 2 ) A 4. ábrából látható, hogy az A' és B' pontoknak az O-pontba való eltolására csupán az A'P'Ü és B'P'2 vekt orok at kell párhuzamosan eltolni és p^' és p^' vonalakat a 3. ábrának megfelelően meghoszabbítani. Az ellencsatoló vektorok ekkor: A'A» és A» o az A' pont és B'Bs és Bs O a B' pont számára. Az AA' és A 'As vektorok ismét az eredő XX7 valamint BB' és B'BS vektorok az eredő BB» vektorrá tehetők össze. Összmegoldásként tehát az A mérési pont számára: (S1 = XXi :(8 3 = XsÖ ellencsatoló vektorokat kapjuk azI/II mérésnél; a B mérési pont számára: (S2 = BBS : © 4 = B s O ellencsatoló vektorokat a II/I mérésnél. Ellenőrzés mutatja, hogy ((Sj) :((52 ) = (£)1 ) :(B2 ) és ((S3 ):(<8 4 )=(£? 3 ):(f? 4 ) és a (Sj és <í)2 ellencsatolási vektorok Ő Í szöget zárnak be egymással, mint a Bf1 és í? 2 vektorok és a <33 és <S 4 ellencsatoló vektorok ö2 szöget, mint a í? 3 és f? 4 vektorok. Szabadalmi igény Eljárás egyenlőtlen fázisú és csillapítású, egymást befolyásoló vivőfrekvenciás áramokat továbbító vezetékek komplex kétpontos kiegyenlítésére, a kiegyenlítési pontokba beépítendő komplex kiegyenlítőelemek, célszerűen kondenzátorok és ellenállások segélyével, melynél a •kiegyenlítési pontokban a kiegyenlítés előtt, kondenzátorok segélyével, ellencsatoló vektorokat létesítenek, melyre jellemző, hogy a beépítendő kiegyenlítőelemek villamos értékeinek meghatározása úgy történik, hogy a létesített ellencsatoló vektorokat a Gauss-féle számsíkban két pontban úgy forgatjuk el, hogy a mesterségesen létesített ellencsatoló-vektoroknak hosszaránya és az általuk bezárt szög állandó, vagy lehetőleg állandó maradjon; az elforgatás emellett úgy történik, hogy a mesterséges ellencsatoló vektorok hosszarányának és az általuk bezárt szögnek állandó értéken tartásához szükséges forgásszög akkora, hogy a mesterségesen létesített ellencsatoló vektoroknak eredeti (Di, illetve D2) metszéspontja a s i, illetve 82 szögek által meghatározott, körülírt (Ui, U2) körön történő eltolásnál, az ellencsatoló vektorok hosszaránya által meghatározott (A I, illetve A II) Appolonius-féle körnek a körülírt (Ui, U2) körrel való metszéspontjával fedeződjék. és Jogi Könyvkiadó igazgatója: / 412. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
