143040. lajstromszámú szabadalom • Kályha fűtési, illetve hevítési célokra

2 143.040 nyílásában a 6 karimás gyűrű vagy a füstcsatorna felső végéből kihajlított perem tart. Az alsó 2 rész 7 fedőlemezében ugyancsak köralakú központos nyílás van, amelyen át az 5 «füstcsatorna a 2 alsó rész 8 terébe nyúlik. Ilymódon az 1 felső rész az 5 füstcsatornával szerkezeti egységet, illetve egy darabot képez, amely külön készülhet és elkészülte után a külön előállított 2 alsó részbe rögzítés nélkül egyszerűen, külön tömítés szüksége nélkül, helyezhető és például tisztítás céljából kivehető anélkül, hogy rögzítő alkatelemek oldására szükség volna, minthogy az 1 felső rész 4 féneklemezével a 2 alsó rész 7 fedőlemezén ' egyszerűen, biztosan fekszik. Az 1 felső részben mellső és hátsó végén nyitott teknőalakú test van elrendezve, melynek a tűztér növelése végett felfelé egymástól távolodó 0,9 hosszoldalai a 19 tűzteret, míg függőleges 10,10 hosszoldalai és 11 fenéklapja a 20 hamuteret határolják. A teknőalakú testnek a 12 rostély elhelyezésére 13,13 vállai vannak. A 9,9 hosszoldalfalak felső széle a tűzállóság növelése és merevítés végett vissza van hajlítva, mimellett az itt lerakodott korom a kályha használata közben leég. A 11 fenéklapnak és a hozzácsatlakozó 10,10, valamint 9,9 hosszoldalfalaknak mindkét végükön derékszögben kihajlított 14,14 szárnyaik vannak, amelyek segélyével a teknőalakú test az 1 felső rész 15 hátsó illetve 16 mellső falán előnyösen hegesztés útján rögzíthető. Az előzőkben ismertetett teknőalakú test ebbe az alakba hajlított, előnyösen egy darabból álló lemez vagy vasöntvény lehet. A 9,9 hósszoldalfalakat 17 tűzálló borítás fedi, míg a tűzálló 18 bélés, amely alsó végével a 13 rostély végén nyugszik és a hátsó 15 falon fekszik fel, a tűztér hátsó fala. Az 1 felső rész 16 mellső falának felső részét tűzálló 21 bélés védi. A 19 tűztér mellső végével' a tüzelőajtó 22 nyílásához és a 20 hamutér mellső végével a hamutér 23 ajtónyílásához csatlakozik, amelyeknek segélyével adott esetben az égési levegő bevezetése ismeretes módon szabályozható. A 23 hamutérben kivánt esetben hamuláda helyezhető el. A 19 tűzteret és a 20 hamuteret a mellső végeken ismeretes módon 24 illetve 25 ajtók zárják. A 25 ajtó nyílása alatt az 1 felsőrész mellső 16 oldalfalán hamutálca rendezhető el. (2 A kiadásért felel: a Küzgazdasá. A 19 tűztérben elégő tüzelőanyag égési termékei a 26 tűzhelylap alatt levő 27,28 terekből, amelyeket oldalt az 1 felső rész 29,30 oldalfalai határolnak, lefelé vonuló 31,32 huzamokba áramlanak. <• huzamok a 21 felső rész 29,30 oldalfalai, valamint a teknőalakú test 9,9 és 10,10 oldalfalai között vannak. Innen az égési termékek a 20 hamutér 11 fenéklemeze alatt levő térbe, majd az 5 füstcsatornába jutnak, amelyben a 2 alsó rész 33 feneke felé áramlanak, amelyet erőteljesen hevítenek. Végül az égési termékek a 8 térben felfelé a füstelvezető 34 csőtoldathoz mennek, amelyből a kéménybe j útnak. Az 5 füstcsatornának 35 hossznyílása van, aminek célját a leírás bevezető részében már ismertettük. Az 1 felső rész 26 fedő lemezében a rajzon ábrázolt kiviteli alaknál például központos, nyílás van, amelyet ismeretes módon 36 tűzhelykarika fed. A találmány szerinti kályha esetleg zománcozott vaslemezből, szögletes vagy kerek keresztmetszettel készülhet, de előnyösen vasöntvény is lehet. Szabadalmi igénypontok: 1. Egymáson felfekvő két részből álló kályha, melyre jellemző, hogy a felső rész rostéllyal határolt tűzteret, alatta fekvő hamuteret és a tűztérhez csatlakozó huzatcsatornákat tartalmazó szerkezeti egység, melyhez a kályha alsó részébe nyúló füstcsatorna csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kályha kivitelt alakja, melyre jellemző, hogy a kályha alsó részébe nyúló [üstcsatorna alkotója irányában haladó áttöréssel van ellátva. 3. Az 1—2 igénypontok szerinti kályha kiviteli alakja, melyre jellemző, két végén nyitott teknőalakú test, amelynek két felfelé előnyösen egymástól távolodó oldalfala a tűztér, két függőleges oldalfala a hamutér oldalfala és amelynek alsó lapja a hamutér feneke. 4. A 3. igénypont szerinti kályha kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a teknőalakú test két végén egy-egy körülfutó perem illetve karima van, amelyek révén a teknőalakú test a kályha felső részének mellső és hátsó falához célszerűen hegesztéssel van megerősítve. ijz) i és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 411. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.