143035. lajstromszámú szabadalom • Hőálló zománchuzal-lakk

Megjelent: 1956. június hó 1-én , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.035. SZÁM 22. h. OSZTÁLY — BA—580. ALAPSZÁM Hőálló zománchuzal-lakk A Magyar Állam, mint a feltalálók, Ballá Imre gépészmérnök, Dugátsy Béla vegyészmérnök, Edinger Károly gépészmérnök, Kiss Béla vegyészmérnök, dr. Simó Ernő vegyészmérnök és Uhereczky Endre elektromérnök, budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1952. június 25. Ismeretes, hogy a villamosgépek és készülékek jobb kihasználásának egyik legfőbb feltétele a nagy hőállóságú zománchuzal és szigetelő anya­gok. Jelen találmány tárgya ilyen nagyhőálló­ságú zománchuzal, illetve szigetelőanyagok készí­tésére alkalmas lakk előállítása. 'Az eddig ismert és huzalok szigetelésére alkal­mazott zománcok ugyanis — amelyek faolajbázisú módosított fenolgyantával készültek — a maga­sabb üzemi hőmérséklet hatására erősen öregsze­nek, ami a zománchuzal hőállóságának csökkené­sét és így a zománcszigetelésű huzalokkal készült gépek és készülékek kihasználási lehetőségének romlását vonja maga után. Ugyanezen hátrányai vannak a szigetelő anyagoknak is. A lakkszigetelések öregedésének oka, hogy azokban a magasabb hőmérséklet hatására a lakk­reteg keményedésével járó folyamatok játszódnak le, ami miatt azok mechanikai és elektromos tu­lajdonságai romlanak és azok szigetelésre kevésbé alkalmassá válnak. Azt találtuk, hogy a hőre keményedő termék öregedési folyamata bár meg nem állítható, . de erősen lelassítható és így a lakkréteg hőállósága növelhető azáltal, hogy a lakkon belül a hőre keményedő folyamattal ellentétes irányú folyama­tot hozunk létre. Ezt a találmány szerint úgy esz­közöljük, hogy a lakk összeállításánál az eddig használt faolajbázisú lakk lenstandolaját részben ftálsavészterekkel helyettesítjük. Erre a célra a Magyar Lakkfestékipari Válllaat Devé alkid LI típusú gyantáját találtuk alkalmasnak, amely lé­nyegében lenolajjal módosított ftálsavas glicerin­észter. Ez a gyanta a hőfok emelkedésekor lágyul cs így a vele készült lakkréteg teljes kikeménye­dése lényegesen hosszabb ideig tart, mint a tisztán száradó olajokkal készült lakkréteg kikeménye­dése. • i r •••-•:•:•.<.• A találmány szerint pl.: 1. Zománchuzal lakk az alábbi összeállítás sze­rint készíthető: kínai faolaj 15—35, célszerűen 25 súlyszázalék, fenol formaldehiddel módosított fe­nyőgyanta 10—25, célszerűen 17 súlyszázalék, len­olajjal módosított ftálsavas glicerinészter 8—16, célszerűen 12,2 súlyszázalék, lenstandolaj 5—10, célszerűen 7,6 súlyszázalék, petróleum 1—18, cél­szerűen 14,2 súlyszázalék és lakkbenzin 20—30, célszerűen 24 súlyszázalék. 2. Lakkozott, szövött csőhöz (varnishcső) lakk az alábbi összeállításban is készíthető: kínai faolaj 3—8%, lenolaj 40—50%, lenolajjal módosított ftál­savas glicerinészter 4,5-—9%, fenolformaldehiddel módosított fenyőgyanta 5—6%, parafin 0,5—1%, szárító 0,7—2%, lakkbenzin 30—50%. A találmány szerinti összeállítások előnye, hogy a lenolajjal módosított ftálsavas glicerinészter bel­földi alapanyagokból állítható elő és a kínai faolaj is belföldi származású dehidrált ricinusolajjal he^ lyettesíthető. A találmány szerinti lakk tulajdonságai nagyon kedvezőek, amennyiben hő hatására bekövetkező öregedése nagyon meglassul és így az eddiginél lé­nyegesen magasabb hőmérséklet mellett használ­ható. Ennek folytán a jelenleg érvényben lévő szabvány által meghatározott hőállósági véghő­mérsékletnél 30—40 C°-al magasabb véghőmér­séklet mellett lehet villamos gépeket és készüléket készíteni, ami azt jelenti, hogy azonos teljesít­ményt feltételezve, az annak elérésére szükséges aktív és inaktív anyagok számottevő mértékben csökkenthetők. A zománchuzal és szigetelőanyagok előállításá­nak technológiája az eddigi gyártási technoló­giával megegyező, így előállítása beruházást nem igényel és az előállítás önköltsége nem magasabb, mint az eddigi kínai faolaj jal, vagy dehidrált ri­cinusolaj jal gyártott, de lényegesen alacsonyabb követelményeket kielégítő zománchuzalé, illetve szigetelő anyagoké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom