143029. lajstromszámú szabadalom • Fluoreszkáló lámpa lyukacsos elektródával
2 143.029 szerű pl- a hálókat L-alakura kiképezni és olymódon elhelyezni, hogy egymást túlfedjék. Ezt a kivitelt tünteti fel 1. ábránk, amelyen a találmányunk szerinti hálóval ellátott katódszerelvény van ábrázolva. A 2. ábra a hálók elrendezését felülnézetben mutatja. Az 1. ábrán (1) jelöli a kisütőcső talpát, (2 és 3) jelöli a katódvezetőket (tartókat), (4) jelöli magát a katódspirálist, amely ismert módon megfelelően aktiválva lehet. Az 5a és 5b) hálók az 1. és 2. ábrából láthatóan a (2 és 3) katódbevezetőkre vannak külön-külön felerősítve. Mint az ábrából is látható, e két félháló a katódát együttesen teljesen körülveszi. A rajzok természetesen a találmánynak csupán példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel, mert a háló nem szükségszerűen L-alakú, hanem az lehet pl. hengerszerű, vagy metszetben ellipszis alakú stb- is. A találmányunk szerinti háló különösen előnyös a biztos gyújtás szempontjából pl. azért is, mert a lecsapódott báriumamalgám következtében a meginduláskor a katóda közelében a higanytenzió elég nagy és így a kisülés könnyebben elindulhat.- Az viszont, hogy a háló két részből áll, azzal az előnynyel jár, hogy bárhogyan is helyezzük el a lámpát a foglalatban és függetlenül attól, hogy egyen vagy váltóáramról van szó, a háló egyik része minden esetben maximális potenciálon lesz, ami a gyújtást meglehetősen elősegíti. Ugyanakkor előnyös a két részből álló háló a lámpa működésének egy későbbi időszakában, mert a katódikus félperiódus alatt (váltóáram esetében) a háló egyik, majd másik része jobban felmelegszik és ezáltal a katód túlmelegedését megakadályozza, ami igen jelentős élettartamnÖvekedéshez vezet. Ezen effektus egyébként egyenáramú csöveiknél fokozattan' jelentkezik. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a fenti előnyök mellett a két félrészből álló hálónak különösen előnye a feketedésnek jóformán teljes kiküszöbölése, még egyenáramú csövek esetén is. A találmányunk szerinti két félrészből álló háló tehát összefoglalva: nem vet árnyékot, megkönnyíti a gyújtást, megnöveli a cső élettartamát, megszünteti a feketedéseket, és ezenkívül a kisütőcsövet üzembiztosabbá teszi. Ami a találmányunk szerinti lyukacsos elektróda (háló, szita stb.) méretezését illeti, úgy megjegyezzük, hogy ez célszerűen úgy méretezendő, hogy az anódikus félperiódus alatt az elektródán átfolyó áram az egész áramnak legalább egyharmada, de legfeljebb kétharmada legyen. A fentiekben a találmánynak csupán néhány példaképpeni kiviteli alakját írtuk le, azonban természetesen nem korlátozzuk magunkat e kiviteli példákra. Így pl. a két félrészből álló, de egymástól mechanikailag független anód lehet akár háló, akár szita, akár pl. lyuggatott henger- Ügyszintén felerősítése lehet az ábrákban feltüntetett-módtól eltérő is. Nem korlátozzuk magunkat az ábrákban megadott L-alakra, mert ezenkívül lehet az anód bármilyen más geometriai alakú is. Ügyszintén nem korlátozzuk magunkat a leírásban általában megemlített fluoreszkáló lámpákra, mert alkalmazható a találmányunk szerinti anóda más gáztöltésű kisütőcsövekben is. Megjegyezzük végül, hogy újakban ismeretessé vált az anóda felületének növelése céljából az anódát hálóból készíteni, az azonban vagy egyetlen részből készült, vagy két olyan részből, amely együttesen sem vette teljesen körül a katódát. Így az a találmányunk szerinti anóda számos előnyét nem egyesíthette. Szabadalmi igénypontok: 1. Higanygőzkisüléses kisütőcső, kölönösen fluorészkáló lámpa, jellemezve a katód körül elhelyezett két egymástól mechanikailag független fél részből álló és együttesen a katódát palástszerűen teljesen körülvevő, a katóda bevzeetőihez külön-külön, legalábbis elektromosan kapcsolt lyukacsos elektródával. 2. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos elektróda háló. 3. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukacsos elektróda szita. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektróda két, egyenként L-alakura kiképzett részből áll. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektróda két félrésze egymást végeinél túlfedi. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti kisütőcső kiviteli alakja, jellemezve oly módon méretezett, az 1. igénypont szerinti lyukacsos elektródával, hogy azon az anódikus félperiódus alatt az áramnak legalább egyharmad és legfeljebb kétharmad része folyik át (1 rajz) A kiadásért felél: a Közgazdasági és jogi Könyvkiadó igazgatója. 410. terv Nyomda. 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.