143029. lajstromszámú szabadalom • Fluoreszkáló lámpa lyukacsos elektródával

Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.029. SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY — Ee-214. ALAPSZÁM Fluoreszkáló lámpa lyukacsos elektródával Egyesült Izzólámpa és Villamossági Bt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: Gács István és Gazda István mérnökök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1954. március 30. Higanygőzkisüléses kisütőcsöveknél, különösen fluoreszkáló lámpáknál általában a működés folyamán a kisütőcső falán feketedések lépnek fel. Ezek a feketedések különböző alakúak és színárnyalatúak lehetnek. Így pl. ismertek barnás, szürkés és fekete színű ún. feketedések, amelyek pl. gyűrűszerűén vagy foltokban fordulnak elő, különösen pl. fluoreszkáló lámpáknál1

a lámpa két végén. Egyenáramú fénycsövek esetén a feketedések oly nagy méretet ölthetnek, hogy aránylag rövid működés után már a lámpa vége a katódsá1

felöli oldalon néhány centiméteres részen teljesen • fekete. A fent leírt feketedések az eddigi megállapítások szerint valószínűleg egyrészt a i lecsapódó higanygőznek, másrészt pedig a katódáról' elpárolgó földalkáli fémeknek, különösen pl. a báriumnak következményei. Bizonyos esetekben pta lerakodó báliam a lecsapódó higanygőzzel' a bura • üzemi hőmérsékletén el nem (bomló amalgámot képez, miáltal egyrészt a fekete folt megerősödik, másrészt pedig a higany a gőztérből kivönódJík-Megállapítást nyert az is, hogy a fenti hátrányok kiküszöbölése céljából' előnyösnek látszanék a be<adagolandó higany mennyiségét minimálisra csökkenteni, ami ugyan kezdetben tálán, segít "a. hibákon, de később azzal a hátránnyal jár, hogy a gőztérben nem áll elegendő higany rendelkezésre. Ismeretesek olyan törekvések is, amelyek a bárium párolgását igyekeztek megakadályozni. így pl. ajánlották már a katódák aktív anyagához különböző adalékanyagok, mint pl. Zr02

adagolását. Ezek az adalékanyagok azonban — bár csökkentik a földalkáli, különösen pedig a báriumpárolgást — főképpen a katódák élettartamát növelik meg, de á feketedést legfeljebb csak csökkenteni képesek, megszüntetni nem. Ismeretesek továbbá olyan törekvések is, amelyek a földalkáli-párolgást, illetve azt, hogy földalkáli a buralalra jusson mechanikusan igyekeztek megakadályozni. így pl. alkalmaztak már a katódák körül hengerlemezeket vagy sapkákat. Ezek azonban a fényt nem engedték át és így a lámpa két végén valamivel sötétebb volt, mert ezeken a helyeken a burafalra kevesebb ultraibolya sugárzás jutott. Ezek a hengerlemezek ezenkívül általában a lámpa két végén árnyékot is vetettek. Ugyanakkor ezek a lemezek, sapkák vagy gyűrűk a katódtói vagy teljesen függetlenek voltak és azzal semilyen mechanikai vagy elektromos kapcsolatban nem álltak, vagy pedig a katód két tar^tóeléktródja közül mechanikailag csupán az egyikre voltak erősítve és így tulajdonképpen vagy zérus potenciálon, vagy katódpotericiálori voltak. A gyújtás szempontjából még ilyen esetekben sem voltak előnyösek, mert a katód felfűtésekor csupán a vé^ létlentől függött az, hogy ez a fémlemez, sapka, amely bizonyos esetekben anódként szerepelt, maximális potenciálon van-e vagy sem. Különösen előnytelen; volt a helyzet egyenáramú csöveiméi, ahol a polaritás üzemköziben nem változik és így, hacsak a lámpák külön és a foglalaton a lámpa megfelelő behelyezése érdekében külön jelölést Ari alkalmazták, hogy a lámpa mely vege mély> ííóglalatba, ül- hogy a lámpa végein levő peckel?? kozuí xneíjlk mely fogtelathüvélybe kerüljön, a lámpa gyújtása egész működése alatt nem volt megfelelő. Ilyén jelölésről egyébként tudomásuhS:nincs.' Találmányunk érteimében mindezen.1

hátrányok* kiküszöbölhetők akkor, ha a katód köré kétrészbŐÍ álló; a katódát palástszerűen körülvevő fémhálót, vágy fémszitát helyezünk el. Ezek a hálók, ill. sziták anódaként fognak szolgálni. A háló, ill. szita átlátszó, tehát árnyékot nem okoz. Ugyanakkor az elpárolgó földalkáli fémeket belső felületén felfogja. A gőztérben levő higany egy jelentős része a kisütőcső kikapcsolásakor tapasztalataink ezerint ugyancsak e hálóra csapódik le, aholis a már lecsapódott földalkáli fémek azt amalgám alakjában megkötik. A viszonylag magas üzemi anódhőmérséklet következtében ez a lekötött higany a kisütőterbe működés közben visszajut. A hálónak a földalkáli fémek megkötésénél mechanikai szempontból is előnye van a lemezzel szemben, mert felülete nagyobb és durvább mint a lemezé és így a szóbanforgó fémek felfogására inkább alkalmas. A két részből álló anód, helyesebben a két fél-háló a katóda egjMegy tartóelektródjára van felszerelve. Cél-