143028. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.028. SZÁM 21. g. 1—16.. OSZTÁLY - Ee-220. ALAPSZÁM Tartalékkatóda és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló Winter Ernő mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. április 24. Találmányunk tárgya újfajta konstrukció tartalékkatódákhoz. Találmányunk tárgykörébe tartozik az ilyen katódák előállítása is. Ujabban ismeretessé váltak olyan tartalékkatódák, amelyek egy, az aktív anyag felvételére szolgáló térből és egy, ezt a teret a kisütő tértől. elválasztó porózus testből állanak, ahol e porózus test pórusain kívül egyéb nyílások a tártaléktér és a kisütőtér között nincsenek. Ilyenfajta, ún. L-típusú katódáknál meglehetősen nehéz volt a katóda öezszeszerelését egyszerűen és gyorsan megoldani, valamint nehézséget jelentett ezenkívül egyrészről a porózus test befogása, másrészről pedig a fűtőtér elhelyezése. Próbálkoztak pl. olyan megoldásokkal, ahol a katódtest egyetlen molibdénhengerből áll, amely a középen elhelyezett, a hossztengelyre merőleges lappal két részre volt osztva, aholis alul helyezkedett el a fűtőtest, a választólap felett pedig az aktív anyag, majd a porózus test, amely valamilyen módon a henger felső részéhez volt erősítve. Más megoldások szerint a katódtest szintén henger, amely egyik végén nyitott, másik végén pedig teknőalakú zárólappal volt ellátva, aholis a teknőben helyezkedett el az aktív anyag, a porózus wolframtest pedig a henger teknőfelőli oldalán a henger peremé«; volt elhelyezve. Ennek a megoldásnak egyik hátránya volt pl. az, hogy a porózus test pórusait a porózus test palástja mentén utólag el kell tömni, ami külön műveletet igényel- Emellett a porózus test a hengeralakú katódtesthez ponthegesztósael volt erősítendő, ami meglehetősen nehezen kivitelezhető volt. A találmányunk szerinti konstrukció a fenti hátrányokat teljesen kiküszöböli. Találmányunkat célszerűen a példaképpeni 1. ábra kapcsán isimertetjük: Az 1. ábra a találmányunk szerinti katódát tünteti fel. Mint az ábrából is látható a katóda két tartóedényből áll, amelyek egymásba vannak tolva. Az (1) tartóedény megfelelő részén körkörösen futó (2) horonnyal van ellátva. Az (1) tartóedényben helyezkedik el a (3) aktiváló anyag, amely az ilyen katódáknál használatos bármely aktiváló anyag lehet. Az aktiválóanyag felett a- (2) horonyra támaszkodva helyezkedik el a (4) porózus test, amely pl. wolframból,, molibdénből, vagy más magas olvadáspontú féimből, vagy ötvözetből, vagy pl. az EE—178. a. sz. magyar bejelentésünk szerint készült- Az (1) tartóedény felső szegélye rá van hajtva a porózus testre és ez a perem, valamint a (2) horony a porózus testet rögzített állapotban tartja. Az (1) tartóedény egy nagyobb, -másik (5) tartóedénybe van .betolva. Ez a nagyobb tartóedény a (6) körkörösen futó horonnyal van ellátva, amelyre az (1) tartóedény alja felfekszik. Ezen (5) tartóedényben helyezkedik el a katóda fűtőspirálisa (8). A fűtőspirális az eddigi konstrukciókkal szsmben lapos, kinagyított rajza a 2. ábrán látható. A fűtőspirális két vége az (5) tartóedény alján levő lyukakon van kivezetve. Az (5) tartóedény alsó részében, a fűtőspirális alatt célszerűen elhelyezhetjük a (7) hőszigetelő, pl. kerámia lapot, ennek használata azonban nem feltétlenül szükséges. Az (5) tartóedény felső szegélye rá van hajtva az (1) tartóedény behajtott szegélyére. Az (5) tartóedény ezen pereme, valamint a (6) horony tartják az (1) tartóedényt rögzített állapotban. A fenti (5) tartóedény tehát a katódát tulajdonképpen teljesen körülveszi, kivéve a (4) porózus test felőli oldalon, amely a katóda emittáló felülete. Az ábrán látható többi szerkezeti elemek csupán a katódának a kisütőcsőben való rögzítésére szolgálnak. Mint ilyenek kizárólag példaképpeni kiviteli alakot tüntetnek fel, melyre azonban nem korlátozzuk magunkat, mert a katóda rögzítése másképpen is történhet. Az ábrán látható rögzítés a következő: Az (5) tartóedény helyzetét a (9) kerámiatárcsa biztosítja a (14) Wehnelt-hengerben- A (9) kerámiatárcsa az (5) tartóedényhez a .(10), (11) gyűrűk által, a Wehnelt-hengerhez pedig a (12), (13) gyűrűk által van rögzítve. Ezek a rögzítőgyűrűk a megfelelő fémrészekhez pl. ponthegesztéssel lehetnek erősítve. A találmányunk szerinti katóda előállítása a következő: Az (1) tartóedényen kiképezzük bármilyen ismert módszerrel a (2) hornyot, majd ebben az