143026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz üvegből készült üreges, alakos testek, különösen kisütőcsőballonok alakításához, és az ilyen eljárással előállított üreges, alakos test
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.026. SZÁM 21. g. OSZTÁLY - EE-232. ALAPSZÁM Eljárás és eszköz üvegből készült üreges, alakos testek, különösen kisütőeső-ballonok alakításához, és az ilyen eljárással előállított üreges, alakos test Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Porubszky Jenő technikus, budapesti lakos, valamint Rózsa Sándor mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. június 24. A találmány tárgya üvegből készült üreges, ala'kos, egyik végükön zárt testek, különösén kisüiőcső-ballonok belső méreteinek pontos kialakítására való eljárás és eszköz. Kisütőcsövék belső méretpontosságát az a körülmény teszi szükségessé, hogy az elektródarendszernek a ballon falához viszonyított helyzetét általában szigetelőanyagból készült központosító tárcsák segítségével rögzítik. A központosító tárcsa könnyebb behelyézhetősége és biztosabb felfekvése szempontjából kívánatos, hogy a ballon azon övezetein, melyeken a központosító tárcsák illeszkednek, a belső átmérő szűk tűréshatárok között legyen elkészítve, azaz méretpontos legyen. E feladat megoldására eddigelé már több eljárás ismeretes. Az egyik ismert eljárás a ballon külső méretpontosságát biztosítja azáltal, hogy a ballont képlékeny állapotúra hevítik, egy üreges formába helyezik és közben belső túlnyomással azt a forma belső falához szorítják. A lehűlt ballon külső felülte alakra és méretre megegyezik a forrna, belső üregével- Ezen eljárás egyik hátránya, hogy nem biztosít belső méretpontosságot, amely hátrány különösen kisméretű elektroncsöveknél jelentős. Másik hátránya, hogy a formát két részből kell készíteni, és a méretre alakított ballon kivételének lehetővé tétele céljából belső üreges felületét kenni kell. További hátrányokat jelent az eljárás foganatosításához szükséges szerkezet bonyolultsága. Egy másik ismert eljárással a ballon hengeres részének csak egy övezetét alakítják pontos belső átmérőjűre. A ballont nyitott végével lefelé egy axiális síkokkal több szegmensre osztott tüskére "helyezik, s-a ballon alsó nyitott végét a külső tértől külön szervvel eltömítik: Az osztott tüske sugárirányban • elmozdítható szegmensei a tüskében elhelyezett szerv segítségével terpeszthetők. A terpesztés mértékét a szegmenseket körülvevő gyűrűk korlátolják. A terpesztett állapotú forgó tüskére helyezik fel a ballont úgy, hogy annak alsó nyitott vége a tömítőszervbe illeszkedjék, Ez a mechanikus tömítés biztosítja a ballon belső terének a külső tértől való elszigetelését. Ezután a mérete re alakítani kívánt övezetet képlékeny állapotig hevítjük s a ballon belsejében vákuumot létesítenek, minek következtében a ballon hevített övezete a tüskéhez simul. Ezután a tüske szegmenseit egy rugó sugárirányban egy-máshoz közelíti. Az ilymódon csökkentett átmérőjű tüskéről a ballon lehúzható. Az eljárás egyik hátránya, hogy a balonnakicsak egy kívánt méretű övezete alakítható méretre/ A ballon dómja ezen ismert eljárással nem munkálható meg. Az üveg képlékeny állapotához : tartozó hőmérsékletről még alig lehűlt üvegnek-.a tüskéről való lehúzása belső feszültségeket eredményezhet a ballonban, melyek a ballon szerelés közbeni, vagy üzemközbeni töréséhez vezethetnek. További hátrány az eljárás foganatosításához való szerkezet bonyolultsága, valamint a tömítéshez szükséges külön szerv, mely a ballon fel- és lehelyezését nehezíti meg. Találmányunk fenti hátrányok kiküszöbölésére irányul. Evégből a 'tüskének a balonnal érintkező felülete egy darabból készült mechanikusan nem expandálható merev test. ,A tüskére helyezett ballon alsó nyitott végét forgás közben lágyulási hőmérsékletre hevítjük s közben a tüske külső felülete és a ballon között szívóhatást létesítünk, miáltal a ballon alsó övezete a tüskéhez simul Ily módon a ballon és tüske közötti tér a külső tértől el van tömítve. Ezután a hevítést a ballon felülete mentén, annak forgatása, valamint vákuum létesítése közben alulról felfelé folytatva a külső légnyomás a báliont a tüskére kívánt hosszban rásimítja. A vákuumot megszüntetjük, s a tüskét az abban kiképzett, a külső térrel szabadon közlekedő hűtőüregeken át, a ballont pedig kívülről hűtjük. A hűtés során nagyobb mértékben összehúzódott tüskéről a kész ballon könnyen eltávolítható. A találmány egy példakénti kiviteli alakját az ábrák kapcsán ismertetjük.
