143011. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus rostélyú tüzelőberendezés szénbegyújtó előkamrával
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.011. SZÁM 24. a. 1-14. OSZTÁLY - ZI—64. ALAPSZÁM Mechanikus rostélyú tüzelőberendezés szénbegyújtó előkamrával A Magyar Állam, mint a feltaláló Zsigmond András budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1954. november 9. Az eltüzelendő rosszabb minőségű szén meggyulladásának és elégésének biztosítására mechanikus rostélyú tüzelőberendezéseknél porlasztásos pakura póttüzelést alkalmaznak a tűztérbe, vagy a tűztérű boltozatokat úgy építik át, hogy azok hőt sugározzanak a rostély elejére. A pakura póttüzeléssel egyben kiegészíteni kívánták a rosszabb minőségű szén alacsonyabb kalóriaértékét. E póttüzelések hátránya különösen alacsony tűztem kazánoknál, hogy szúróláng esetén fennáll a kazánfalazat kiégésének, lágy láng esetén pedig a fűtőfelületek elkormozódásának s így maga a kazán károsodásának veszélye. Nehézségeket okoz a tűztérböltozatok olyan kialakítása is, hogy a szén meggyújtásához elengendő hőt sugározzanak a rostély elejére. Ez a hő a kazán tűzterében felszabadult melegmennyiségnek 15-20%-a, amely nagymértékben csökkenti a kazán teljesítményét. A találmány szerinti előkamra alkalmazásával az említett hátrányok kiküszöbölhetőik. Az előkamra samottal bélelt, alul nyitott kamra, amelyben két oldalról egymással szemben beporlasztva, illetve befújva pakurát, vagy szénport égetünk el. A kamrát a rétegszabályozó helyén a rostély fölött, illetve a garatba haránt irányba építjük be. A rostélyon eltüzelendő szenet, ha mód van rá előbb szárítjuk, esetleg szereljük. A szén egyrészét a gyújtókamra előtt adagoljuk a rostélyra, úgy, hogy az a rostélyon az alsó réteget alkotva, a kamra nyílása alatt elhaladva, egyrészt a kamra sugárzó hőjétől, másrészt a kamrából a tűztérbe áramló forró füstgázoktól megggyullad. Erre az égő szénrétegre adagoljuk a gyújtókamra után a további szénmennyiséget. A találmány előnye, hogy a rostélyra adagolt szén alul gyullad és alulról felfelé, tehát a légáramlattal megegyező irányba történik az égés, ami a szénnek a rostélyon való gyors és tökéletes kiégését biztosítja. A gyujtóboltozat kialakításával történő gyújtásmegoldással szemben előnye, hogy a szén szárításához és meggyújtásához nem a tűztérben felszabadult hőből vonja el a szükséges melegmennyiséget. Megnöveli a hatásos rostélyfelületet, emeli a kazán teljesítményét és hatásfokát, valamint lehetővé teszi gyenge minőségű szenek gazdaságos eltüzelését. Az ábra a találmány szerinti tüzelőberendezés BW kazánhoz való elvi vázlatát tünteti fel, metszetben. Az ábrán látható, hogy a (2) dobalakú begyújtó kamra áz (1) vándorrostély eleje fölött van elhelyezve, mégpedig úgy, hogy az alsó nyitott része részben a vándorrostély előtti (3) ferde csúszólapra, részben pedig a vándorrostély elülső részére nyílik. A (3) ferde csúszólapra az (5) adagoló szálítja a (4) garatból a szenet. A szén másik részét a (7) adagoló juttatja a kamra után elrendezett (6) garatból a (10) nyíláson át a vándorrostelyra. A (2) dobalakú kamrában pakurát, vagy porszenet tüzelünk el, amit a kamra két végén porlasztunk, illetve fújunk be. A kamra belsejének az alsó nyitott részen át történő sugárzása, valamint a kiáramló magas hőfokú füstgáz szárítja és meggyújtja a (4) garatból jövő szenet. Szabadalmi igénypontok. 1. Mechanikus rostélyú tüzelőberendezés azzal jellemezve, hogy a rostély elülső része fölött, vagy előtt a rostély felületénél magasabban sugárzó nyílásával lefelé fordítva szénbegyújtó előkamra van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti tüzelőberendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szénbegyújtó kamra előtt és utána, még pedig a kamra és tűztér között egy-egy szénadagoló van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tüzelőberendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a mechanikus rostély előtt ferde csúszólap van és hogy a szénbegyújtó előkamra úgy van elhelyezve, hogy sugárzó nyílása egészben, vagy résjzben a ferde csúszólap fölött van. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti tüzelőberendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tüzelőszer befúvó, illetve porlasztó égők a kamra két végén vannak. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 73. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László