143010. lajstromszámú szabadalom • Rádiófrekvenciás lyukkereső (leakdetektor)

143.010 3 védelem céljára is szolgál, olyan módon, hogy ha a hibajel — gázfoetörés következtében — megen­gedett értéknél nagyobb, akkor a berendezés nem szabályoz utána, hanem kikapcsolja a mérőcső fű­tőszálát. Ionizációs manometer állásban a fűtőszál gázbetörés elleni védelméről olyan módon törté­nik gondoskodás, hogy ha az ionáram a megenge­det értékét túllépi, ez egy erősítő után egy relét működtet, amely a fűtőszálat ismét kikapcsolja. Az ionáram mérésre 2 db kettős triódából álló egyenfeszültségű csővoltmérő szolgál. A berende­zés érzékenysége olyan, hogy az indikáló műsze­ren legérzékenyebb állásban 10-1ü A végkitérést okoz. Megjegyezzük, hogy az ionáram mérése váltó­áramú mérési eljárással is történhet; a mérendő rádiófrekvenciát pl. amplitúdóban moduláljuk, így a kollektorelektródán megjelenő ionáram a modu­lációs frekvencia ütemében ingadozni fog. Ez de­moduláció után szelektív erősítővel erősíthető és mérhető-A találmányunk szerinti csőnek tehát különös előnye, hogy bármely vákuumrendszerbe könnyen beépíthető, egyszerű és olcsó. Minthogy a szivattyú­zás vonalába építhető be, a lyukon beáramló gáz az ionizálótéren közvetlenül keresztül halad és így jelzési ideje sec-nál kisebb. Alkalmas arra, hogy egy vagy több vákuumedény egyidejű szivattyúzása esetén lyukkeresőként szolgáljon, ugyanakkor pe­dig egyben ionizációs manométerként a rendszer­ben lévő ösznyomást mérje. Konstrukciója a szo­kásos ionizációs manométernél alig bonyolultabb. A mérési eljárás maga a következő: A csövet beépítjük a vizsgálandó vákuumtérbe, beállítjuk a vizsgálógáznak megfelelő egyenfeszült­ségeket és rádiófrekvenciás feszültséget, majd a vizsgálógázzal a vákuumedényt végigtapogatjuk. Amennyiben ezen rés van, a vizsgálógáz belekerül a vákuumrendszerbe és a mérőcsőbe, amely ennek megjelenését jelzi. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vákuumedény tömítettségének vizsgá­latára, amelynél valamely vizsgáló gáz behatolását a tömegspektrometria módszereivel állapítjuk meg, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó vákuum­edénnyel kapcsolatos térben lévő gázt ionizáljuk, az ionokat rádiófrekvenciás gyorsítótérbe, majd et­től helyileg elkülönített lassító téren át kollektro­elektróda felé vezetjük, •mimellett a gyorsítótér frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy abban a vizsgáló gáz ionjai akkora energiát nyerjenek, hogy a lassító téren áthaladva, a kollektorelektródát el­érjék. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteléhez, jellemezve a vákuumtérben lévő gá­zoknak tömegszám szerinti szelektálására való olyan kisülési csővel, amelynek katódája, egy vagy több rádiófrekvenciás gyorsító elektródája, egy vagy több, a katódhoz képest pozitív feszültségű lassító elektródája és kollektor elektródája van. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyorsító és a las­sító elektródák rácsok, pl. síkrácsok, vagy pedig elektronlencsék. 4. A 2. illetve 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyet a gyorsító rácsot modulált rádiófrekvenciával tápláló áramforrás, a modulá­ciót leválasztó demodulator, kisfrekvenciás erősítő és kisfrekvenciás jelzőkészülék jellemez. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 408. -Terv Nyomda, 195ft. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom