143010. lajstromszámú szabadalom • Rádiófrekvenciás lyukkereső (leakdetektor)

Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.010. SZÁM 42. k. 30. OSZT'ÁLY — WI—47. ALAPSZÁM Rádiófrekvenciás lyukkereső (leak-detector) Egyesült Izzólámpa és Villamossági B. T. Budapest, mint a feltalálók: Winter Ernő, Váradi Péter és Sebestyén László mérnökök, budapesti lakosok, a Távközlési Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársai jogutóda. A bejelentés napja: 1954. április 15. Találmányunk tárgya vákuumrendszereken és berendezéseken fellépő kisméretű lyukak (tömítetlenségi helyek) megkeresésére alkalmas eszköz, amely egyúttal mint ionizációs manometer és parciális gáznyomásmérő is működik. Találmányunk tárgykörébe tartozik a találmányunk szerinti eszközzel történő mérési eljárás, valamint a mérőeszköz kapcsolási megoldása. A berendezés lyukkeresésre a rádiófrekvenciás tömegspektográf elvét használja fel. Mindenütt, ahol légmentesen zárt edényekre van szükség, így hűtőiparban, légmentesen zárt kondenzátorok gyártásánál, különösen pedig a vákuumtechnika számos területéri, így az elektroncső- és izzólámpaiparban jelentős nehézséget okoz az edények, vagy vezetékek mikroszkopikus méretű lyukainak megkeresése. A vákuumtechnika növekvő alkalmazásával kapcsolatban kifejlődött módszerek a primitív eljárásoktól (szappanoldatba történő bemártás, éter, petróleum, stb. alkalmazása) a következő fő csoporr tokra oszthatók: 1. Tesla-transzformátoros eljárás. 2. Pirani- és ionizációs manométerek felhasználásén alapuló eljárások. 3. Palladiummembrános eljárás. 4. Haloid lyukkereső. 5. Tömegspektrométerek módszere. A Tesla-transzformátor csak durvább lyukak, repedések kimutatására alkalmas, fémbevezetések körüli tömítetlenség, ún. „húzósság" nem állapítható meg vele, és vékony üvegfalak esetén maga is képes lyukat előidézni. A Pirani- és ionizációs manométeres eljárás azon alapszik, hogy a manometer árama lecsökken, ha levegő helyett a keresett lyukon keresztül pl. héliumot vezetünk bele. Ez lehetőséget ad a lyuk helyének megállapítására. Hátránya, hogy az ionáram megváltozását számos más tényező is okozhatja, a hatás nem jelentkezik elég élesen, alacsony nyomásoknál az előidézett változás igen kicsi és a méi&s stabil nyomásállapotot igényel. A^PPalládiummembrános lyukkereső működése azon"" alapszik, hogy egy felizzított palládiummembrán hidrogén számára átjárható. A módszer hátránya többek között, hogy a mérőcső nem tartható folyamatosan üzemben; maga az izzó palládiummembrán is többféle hibaforrás oka lehet, amelyeknek részletes leírását lásd pl. N. Ochert és W. Steckelmacher közleményében (Vacuum, Vol. 2. No. 2. 1952. 125. old.). A haloid lyukkeresők az elektroncső- és izzólámpaiparban történő alkalmazása nem látszik célszeíűnek. A legpontosabb és igen kisméretű lyukak megkeresésére alkalmas módszert a tömegspektrométerek nyújtják. Műökdésük a következő: Valamilyen, a levegőben relatíve kismennyiségben előforduló gázt a rendszerhez vezetünk, a lyukon beáramló igen kismennyiségű mérőgáz jelenlétét a spektrométer kimutatja. Felhasználásuknak határt szab a berendezés költségessége, nagy mérete, bonyolultsága, valamint az, hogy külön szivattyút igényel, ami azt is jelenti, hogy minden egyes vizsgálandó darabot először a tömegspektrométerrel egybeépített próbaszivattyú, majd a darab elkészítéséhez szükséges berendezésen kell finom vákuumra leszivattyúzni. Fenti nehézségek a klasszikus tömegspektrométereket tömeggyártásnál történő felhasználásra alkalmatlanná teszik. Az eddig ismertetett eljárások alapján megállapítható, hogy a tömegspektrométer lenne lyukkeresési célokra a legalkalmasabb eszköz, ha a berendezés bonyolultsága és költségessége nem szabna határt a tömeges alkalmazásnak. A találmányunk szerinti eszköz olyan többelektródás elektroncső, amelyet a vákuumrendszerben célszerűen a vizsgált edény és szivattyú közé építünk be. A keresett lyukon át beáramló mérőgáz megjelenését a hozzátartozó mérőberendezés segítségével jelzi. Ugyanez a cső a hozzátartozó elektronikus berendezés segítségével ionizációs manométerként is szolgálhat, és alkalmas bármilyen gáz tisztaságának folyamatos vizsgálatára. A találmányunk szerinti cső működése a 'következő: ••'