142999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilhordozó nélküli celluloid és más műanyaglemezek előállítására, oldatból vagy emulzióból

o Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.999. SZÁM 39. a. 14-18. OSZTÁLY — Va—441. ALAPSZÁM Eljárás textilhordozó nélküli celluloid és más műanyag lemezek előállítására, oldatból vagy emulzióból Dr. Vánkai György technikus Budapest A bejelentés napja: 1953. augusztus 27. Nitrocellulóz oldataiból mindezideig alanti módszerrel állítottak elő celluloid vagy más műanyaglemezt: Az oldott különböző anyagokkal elkevert nitrocellulózt hengereken 2—5 mm-es lemezekké gyúrták, lemezeket Va m3

-es tömbökké sajtolták, majd e prizmákat kívánt méretű lemezekké gyalulták. A lemezeket kb. 50°-os áramló meleg levegőben szárítószobákban szárították 1/10 mm-kénti vastagságra egy nap száradást számítva, tehát 2 mm-es lemez 20 napig száradt. A találmány szerinti eljárás a hengerlést követő három munkafázist kiküszöböli. Megfelelően feldolgozott massza készítése napján száraz lemezt eredményez, utószáradási ideje 1—2 nap szobahőmérséklet mellett, külön kezelés, költség nélkül. A találmány lényege: rétegenkénti hengerlés, a .műanyagrétegek időközi szárítása mellett. Az eljárás abból a tapasztalati és irodalmilag megállapított tényből indul ki, hogy gyorsan párolgó oldószerrel oldott nitrocellulóz, vagy más műanyag oldataiból létrehozott filmrétegek száradási ideje ntm arányos a rétegek vastagságával. Oka a filmrétegek felületén képződő gyorsabban száradó kéreg, mely akadályozza a felület alatti oldószer elpárolgását, s ezáltal légzárványt, buborékot okoz. Ha 0,10 mm-nyi réteg 10 perc alatt szárad, az egyszerre kiöntött, kihengerelt 2 mm-es (20/10) lemez nem 20X10 perc alatt, hanem 20 nap alatt fog teljesen kiszáradni. Ezzel szemben, ha a hirtelen száradó kéreg vastagságával megegyező rétegben hengereljük ki a masszát, e réteget kiszárítjuk, majd újból ráhengereljük és kiszárítjuk a következő réteget, tehát rétegesen hengerelve állítjuk elő a celluloid lemezt, úgy már nincs szükség a hosszú és költséges szárítási munkafázisra, mert a lemez a gyártás közben teljesen átszárad. Nincs szükség a buboréktalanítást célzó hidraulikus préselésre, ezt szükségszerűen követő gyalulásra sem, mert a vékony rétegekben légzárvány nem képződik, ez csak egyszerrel nagyobb vastagságban előállított lemezrétegek sajátossága. Fenti elvek megvalósítása és lehetővététele érdekében a találmány szerinti eljárás alapján a szokásos 30—50 cm átmérőjű hengerek palástját megnöveljük oly módon, hogy a hengerpár közé kb. 20—30 m hosszú végtelenített fémszalagot iktatunk, mely görgők által továbbítva oldószer visszanyerésre alkalmas szárítószekrényen fut keresztül. A masszát nem mint szokásos, a frikcióval működő hengerek palástjára, hanem e szalagra visszük fel. A felvitt műanyagréteg a szárítószekrényben kiszárad, ismét visszakerül a felvitel helyére, ahol az újabb réteg felhengerlése bekövetkezik. E munkamenet ismétlődik mindaddig, míg a lemez a kívánt vastagságot el nem éri. Az így nyert, már kész celluloidlemezt a fémszalagról leválasztjuk. A hengerlés! eljárás úgy hidegen, mint melegen történhet, utóbbi esetben hengerek hőfoka oldószer forrpontját el nem érheti. A hengerek köztávolságának állíthatónak kell lennie, a mérettartást oldalsó rögzített terelők biztosítják. Fémszalag helyett papírszalagot is használhatunk. Ezt utólag a celluloid, vagy más műanyaglemezről lemossuk. s Felvivőhenger helyett ékalakúra formált kés is alkalmazható, a massza ennek erőbehatása következtében szorul rá fém; vagy papír szállítószalagra. Fentiekből nyilvánvalóan megállapítható az a tény, hogy a találmány szerinti eljárás jelentékeny műszaki változást, 3 munkafázis elmaradása foly. tán fejlődést jelent a régebbi hengerlési móddal szemben. Műszakilag különbözik az ismert filmelőállítási eljárásoktól is (lásd Houwink ^Technologie der Kuntsstoffe"). 1. Több műszaki változtatás mellett a legjelentékenyebb, hogy a masszát nem öntjük, hanem hengereljük. 2. Ennek következtében az abban előírt szilárd testtartalomra számított 400%-os oldómennyiség 50%-ra csökkenthető, a termelékenység ezzel arányos emelkedése mellett. (Meghatározott hőmennyiség 10-szerte kisebb oldószer-mennyiséget 10-szerte rövidebb idő alatt párologtat el.) Jelentékeny fejlődés állapítható meg tehát az utóbbi eljárással szemben is Az ismert filmelőállítási eljárással a szükség-