142995. lajstromszámú szabadalom • Filmrögzítő és feszítő szerekezet
Megjelent: 1956. június hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.995. SZÁM 57. a. 33-63. OSZTÁLY — To-300. ALAPSZÁM FilmHSgzítő és feszítő szerkezei A magyar állam, mint a feltaláló, Tóth Pál gépészmérnök budapesti lakos jogutóda, Budapest. A bejelentés napja: 1954. február 18. Ismeretes, hogy negatív filmek nagyításánál, ill. diapozitív filmek vetítésénél a megfelelő képélesség elérése céljából a szabálytalanul görbült filmeket sík helyzetbe kell rögzíteni. Eddig ezt a célt általában kétféleképpen oldották meg: a) Két síkcsiszolású üvegtest közé helyezték el a filmet (az egyik üvegtestnek a kondenzor lencse sík oldalát is fel szokták használni), melyek összeszorításával a film sík helyzetet foglal el. b) Egyetlen sík csiszolású üveglap (kondenzor, lencse síkoldala) ós egy, a képhatárokon kívül alkalmazott kettős sín. (kapusín) közé helyezik a filmet, minek következtében a film csak az egyik — rendszerint az emulzió nélküli — oldalán érintkezik az üvegtest sík oldalával, míg a másik oldalán nem. Mindkét elrendezésnek hátrányai vannak, ezek a következőkben foglalhatók össze: 1. A filmek és az üvegfelület szabad szemmel alig, de a nagyított képeken annál inkább látható porszemektől és szálaktól csak nehezen, időt igénybevevő művelettel szabadíthatók meg egyrészt azért, mert az említett felületek a tisztítás számára nehezen hozzáférhetők, másrészt azért, mert a súrlódás következtében fellépő statikus elektromos hatások a szennyeződések rnegtapadását, ill. odajutását elősegítik. 2. A filmek behelyezése, ill. továbbítása közben a mindig jelenlevő porszemcsék hatására mind a film, mind az üvegfelületek karcolódnak, különösen az a) alatti esetben a film mindkét oldala és az ezekkel érintkező két üvegfelület. Mind az L, mind a 2. pontok alatt leírt hibák javítása jelentékeny pozitív retusmunkát kíván. A nagyobb mérvben jelentkező hibák nem is javíthatók. 3. Az üveg és film felfekvésének határfelületén az egyenetlen felfekvés következtében „Newton" gyűrűk képződnek, melyek pozitív retussal általában nem távolíthatók el. 4. A b) alatt leírt esetben — különösen, ha erősebben görbült filmről van szó — a képélesség elérésére szükséges sík helyzet nem biztosítható. Valamennyi hiba legnagyobb mértékben a mindinkább elterjedésben levő kisfilmek nagyításánál, ill. vetítésénél lép fel. A találmány szerinti szerkezet a felsorolt hibákat maradéktalanul kiküszöböli. A film sík helyzetbe kényszerítését a film kifeszítésével oldja meg, a képhatárokon kívül, a kép két átellenes szélén súrlódás révén közvetített húzó és erre merőleges nyomó (szorító) erők alkalmazásával. Célszerűen mindkét erőt egyetlen szerv elmozdításával hozzuk létre, nemcsak az egyszerűbb és gyorsabb kezelés céljából, hanem azért is, mert így a fellépő szorító- és feszítőerők aránya minden esetben változatlan marad. Ahhoz ugyanis, hogy a feszítőéi ők súrlódás közvetítésével a filmre hassanak, szükséges, hogy a nyomóerő és a nyugalmi súrlódási tényező szorzata nagyobb legyen, mint a húzóéi ő, vagyis a szerkezet önzáró legyen. (Pny /*<, > > Pft ) Fenti műszaki cél sokféle elrendezéssel megvalósítható, ezek közül egy példaképpeni kiviteli alakot oldalnézetben az 1. ábrán, felülnézetben pedig a 2. ábrán magyarázunk. Az 1 egykarú emelő közvetítésével a 2 ugyancsak egykarú emelő ábra szerinti helyzetbe forgatásával a 3 csuklópontokban az ábrában P-vel jelölt erők ébrednek, amelyek a 4 és az 5 rudakban a 3. ábrában megszerkesztett Pr rúderőkre bomlanak. Ezek a rúderők a 6 görgőket a 7 vezetősínek ékalakú hornyaiba nyomják, mely hornyok alsó részén a 8 film foglal helyet. A görgőknek a hornyokba való beszorításakor, a 3. ábrán látható nagyságú és irányú Pny nyomóerők ébrednek, melyek a 7 vezetősínek szempontjából, mint ,,belső erők" jelentkeznek. Ezek az erők végzik mindkét oldalon a film megszorítását, illetőleg megfogását. A 4 rudakban ébredt Pr rúderők vízszintes összetevői, melyeket P^-val jelöltünk, az elmozdíthatóan szerelt 7 vezetősínt a 9 rugó Pr rugóereje ellenében elcsúsztatja. Ily módon a filmre P/, — Pr feszítőerő származik át, de csak akkor, ha a P ny ß o !> > (Ph—Pr ) egyenlőtlenség ki van elégítve. Az a és ß szögeknek az 1. ábrán megrajzolt példaszerinti megválasztásával ez a feltétel kielégíthető. A 9 rugó beállításával tehát az egyébként nem önzáró szerkezet is kényelmesen önzáróvá tehető. A 9 rugó másik fontosabb szerepe az, hogy a 7 vezetősínt a kiindulási szélső helyzetbe vigye vissza. A 2 egykarú emelő forgáspontjai a 10 rugalmas szervek (lemezrugók) végein vannak csapágyazva. Ezek a lemezrugók a kezelő személy akaratától függet-
