142968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsporok előállítására

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.968. SZÁM 53. k. OSZTÁLY — RA-163. ALAPSZÁM Eljárás gyümölcsporok előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Razsovich József, Razsovich Józsefné és Kiss Sándor budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1953. november 13. Nagy savtartalmú gyümölcsvelők és gyümölcslevek poritása az eddig ismeretes eljárásokkal nem volt kielégítő módon végrehajtható, mert a gyümölcssavak invertáló hatása folytán az anyag a szokásos módon történő porítás során károsodást szenved. Történteik már kísérletek az abból adódó nehézségek oly módon való kiküszöbölésére, hogy az anyaghoz keményítőt, pektint vagy nagyobb mennyiségű cukrot kevernek, ezek az eljárások azonban nem jelentenek tökéletes megoldást, mert ezek az adalékok egyrészt költségesek, másrészt műszakilag sem küszöbölik ki az összes nehézségeket. így például meggyvelő és meggylé ilyen módon sem pontható. Azt találtuk, hogy az említett nehézségek gazdasági és műszaki szempontból egyaránt előnyös módon küszöbölhetők ki, ha a porítandó gyümölcsvelőhöz vagy gyümölcsléhez az anyag savtartalmától függően változó mennyiségben tejet, célszerűen lefölözött tejet és duzzasztott gabonából (pl. búza) vagy tengeriből készült lisztet adunk. Ilyen adalékokkal a legsavanyúbb gyümölcsök és a paradicsom is simán porítható és egyenletes jó minőségű porított termék állítható elő. A korszerű poritási eljárásokon kívül jól feldolgozhatók az ilyen adalékokat tartalmazó gyümölcsvelők és levek, az ismert hengeres szárítókon is. A kétféle adatok sovány tej és duzzasztott gabona — vagy tengeri lisztje — hatása egymást kiegészíti és így előnyös mindkettő egyidejű használata, de megfelelő minőségű porított termékek állíthatók elő a találmány értelmében, csupán az egyik fajta adalékkal, tehát vagy sovány tejjel vagy duzzasztott szemestermények lisztjével is. Az adalékok legcélszerűbb mennyisége függ a feldolgozandó gyümölcsvelő, illetve gyümölcslé savtartalmától, töménységétől stb.; esetenkint célszerű lehet a hozzáadandó mennyiséget kísérlettel megállapítani. Általában az adalékok öszszes szárazanyag tartalma a gyümölcsvelő, ill. gyümölcslé szárazanyag tartalmának 5—20%-a lehet, amely a kétféle adalék együttes alkalmazása esetén egyenlő vagy- esetleg különböző arányban oszolhat meg a kétféle anyag között. A tejet esetleg sovány tejpor alakjában is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárás kivitele akként történik, hogy a gyümölcsvelőhöz vagy — esetleg előzetesen már besűrített — gyümölcsléhez a megállapított mennyiségű tejet gyorsan és egyenletesen hozzákeverjük, azután hozzáadjuk a megállapított mennyiségű duzzasztott gabonakészítményt és az anyag teljesen egyenletes elkeverése után az ismert eljárással porítjuk. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás porított gyümölcstermékek előállítására, azzal jellemezve, hogy a porítandó gyü^ mölcsléhez, illetőleg gyümölcsvelőhöz tejet és/ vagy duzzasztott szemesterményekből (gabona, tengeri) készített lisztet (púdert) adunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy gyümölcsként paradicsomot alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a hozzáadott tej és gabonatermék összes mennyisége szárazanyagra számítva a gyümölcsvelő, illetve gyümölcslé szárazanyag-tartalmának 5—20 százaléka. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy tejként sovány (lefölözött) tejet alkalmazunk. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy tejként sovány tejport alkalmazunk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy a porítást ismert rendszerű permetszárító berendezéssel végezzük. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy a porítást; ismert rendszerű hengeres szárítókészülékkel végezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 122. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre