142967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás platina-platinaródium hőelemek előállítására

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.967. SZÁM 21. b. 27. OSZTÁLY - PO-151. ALAPSZÁM Eljárás platina-plaiinaródium hőelemek előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Pollai Ödön mérnök (60%), Köves Béla platinaműves (40%), budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1954. április 23. Magas hőmérsékletek mérésére a leggyakrab­ban használatos hőelem a platina-piatinaródium (Pt—Pt/Rh) termoelem, ahol a hő hatásának ki­tett érintkező fémek egyike tiszta platina (ne­gatív szál), a másik pedig leggyakrabban 10% r ódiummal ötvözött platina (pozitív szál). Tekintettel arra, hogy az ilyen hőelemeket kb. 1600 C-ig nemcsak ipari, hanem laboratóriumi tudományos mérésekre is használják, azokkal szemben támasztott és a szabványban is előírt pontossági követelmények igen nagyok. A hő­elemekhez használt anyagokat általában magas­frekvenciás kemencékben vacuum alatt olvaszt­ják. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a rendelkezésre álló kereskedelmi minőségű nyers­anyagokból is a megengedett tűrési határokon belüli termofeszültséget adó hőelemek gyártá­sát; A Pt-Pt/Rh termoelem találmány szerinti elő­állítási eljárását a következőkben ismertetjük: Az ötvözetté összeolvasztást bármely e célra | megfelelő általánosan használatos hevítőberen­! dezéssel, példaképpen durranógázzal végezzük. A találmány szerint a Pt szivacsot több foko­zatban történő morzsolással és szitálással finom Pt korommá porítjuk. A platina és ródium ötvö­zésének előkészítését porkohászati eljárással vé­gezzük, mert megfelelő finomságú platina és ró­diumporok összekeverésének esetén minden egyes ródiumszemcsét a platinaszemcsék már öt­vözetlen állapotban is körülvesznek. A. szem­cséknek ezt a helyzetét préseléssel még tömörít­iük és olyan hőmérsékleten (kb. 1500 C°-on) és annyi ideig (kb. 6-—8 órán át) zsugorítjuk, hogy a diffúzió á két fém között meginduljon. A megkívánt, ez esetben pl. 10%-os ötvözési arány betartásához és gömbformájú szemcséket feltételezve, a Ph szemcsékhez képest 5,2-szeres térfogatú Pt szemesére van szükség. A Pt porhoz a két fém különböző fajsúlyát és az előírt ötvözetű arányt figyelembevéve, olyan «zitát használunk, . amelynek lyükmérete kb. 1,7-szérese az Rh porhoz használt szita lyuk­méretének. Például a 10%-os ötvözet előállításá­hoz a platinához 60-as, a ródiumhoz pedig 100-as szitát használunk. A becsiszolt üvegdugóval le­zárt és üveglapátokkal ellátott keverőedényben a két por keverése a különböző fajsúlynak meg­felelően (percenként kb. 35 fordulattal) kb. 1,5—2 órán keresztül történik. Az ötvözési arány nagypontosságú betartása azért szükséges, mert a legkisebb eltérések is a íermofeszültségben lényeges eltérést eredmé­nyeznek. Szabványos 10% Rh-t tartalmazó hő­elem 1200°-nál kb. 12 mV termofeszültséget ad. Azonos hőmérséklet 2,5 C° pontossággal történő méréséhez Rh tartalmukat 0,05% pontossággal kell betartani. Különböző ródiumtartalmú ötvözetek ródium­tartalmának és termofeszültségének összefüggé­sét a mellékelt rajzok 1. és 2. ábrái szerinti gra­fikonok szemléltetik. Az 1. ábra szerinti grafikonnál a 200 C° hő­íoklépcsőben berajzolt görbék egyes pontjai az abszcisszán leolvasható %-os összetételt, az or­dinalen pedig ennek megfelelő termofeszültsé­gek értékét adják meg. A görbék segítségével bármely ötvözési arányú pozitívszálú hőelem­mel mért ismert hőfoknak megfelelő termofe­szültség alapján meghatározható a hőelem po­zitív szálának összetétele, vagy Rh tartalma. A 10% ródiumot tartalmazó ötvözet eredmény vo­nallal van feltüntetve. Lényeges szempont a hőelemek gyártásánál egyrészt a negatív Pt szár, másrészt az ötvözött Pi/Rh, vagy pozitív szár abszolút tisztaságának megtartása. A negatív szár legkisebb szennye­ződése sokkal erősebben befolyásolja a hőelem által regisztrált termofe^zültsegek értékét, mint a pozitív szár szennyeződése. Vasszennyeződés okvetlenül elkerülendő, miután i% vas jelenléte termofeszültség szempontjából 3% Rh jelenlé­tének felel meg. Vegyi úton történő szinítéssel nyert színplati­na csapadékvasat már nem tartalmaz, csak arra kell ügyelni, hogy a Pt-ról, mely különösen haj­lamos arra, hogy vasat vegyen fel, feldolgozás közben a szerszámokról rátapadt vasat minden művelet után koncentrált sósavban történő ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom