142966. lajstromszámú szabadalom • Villamos megszakító szakaszoló

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.966. SZÁM 21. c. 28-53. OSZTÁLY — RU—31. ALAPSZÁM . Villamos megszakító szakaszoló A Magyar Állam, mint a Villamossági Központi Kutató Laboratórium jogutóda. A bejelentő által megnevezett feltaláló Rusznyák Endre gépészmérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1953. február 14. A viliamosipar hosszú idő óta gyárt olyan nagyfeszültségű szakaszolókat, amelyek különleges szerkezetek alkalmazása segítségével — bár korlátozott mértékben — nagyfeszültségű áram, illetőleg teljesítmény megszakítására is alkalmasak. Az ilyen, ún. megszakító szakaszolók, vagy íeljesítmériyszákaszolók egyik ismert kivitéli alakjánál a megszakítási ív gázképző lapok közötti résbén jön létre. Az ív hőhatására keletkező és kiáramló gáz az ívét eloltja, ha a megszakítandó áram a készülékre megadott értéknél nem nagyobb. A megszakító képesség fokozása végett pillanatkapcsolást kell alkalmazni. Az ismert szerkezeteknél a piljlanatkapcsolás olyképpen van megvalósítva, hogy égy, a főkés végéhez csuklósan kapcsolódó segédkés a kapcsolás folyamán a megfelelő segédérintkezőben viszszámarad és abból a kapcsolási folyamat élőrehaladott állapotában rugó hatására pattan ki. Hogy a kiáramló gáz az álló főérintkezőre tódulva az ív talppontjának a főérintkezőre áthelyeződését ne okozza és ezzel a kioltást meg ne gátolja, az isnieri'.kivitel szerint a segédérintkezőt és a gázképzőíápokat tartalmazó kamra a segédkéssel együtt a főkés mellé van helyezve. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy á szükséges fázistávolságot megnöveli és nem gátolja meg azt, hogy a kiáramló gáz a főérintkező felé tódulva újra gyújtást okozzon, ha az áram bizonyos értéket elér. A szerkezet megszakítóképességét tehát az utóbbi körülmény is határolja. További hátránya a szerkezetnek az, hogy az egész szakaszolót zárt dobozba kell helyezni, minthogy a szükségszerűen ferdén lefelé tóduló gáz — különösen hibás működés esetén — a kezelőt máskülönben veszélyeztetné. A találmány szerint ezeket a hibákat úgy küszöböljük ki, hogy a pillanatkapcsolást végző segédkés nem a tőkésnek kiegészítő alkatrésze, hanem attól különállóan a szakaszoló álló főérintkezője felé zárt kamra belsejében van'elhelyézve és azt a főkés egy toldata a kamra oldalán elhelyezett szerkezet segítségével vezérli. Mint fentebb már. láttuk, á megszakításkor keletkező ív a megszakító szakaszoló üzemét a keletkező forró ionizált gázok révén zavarhatja. E zavaró hatás kiküszöbölése végett a kiáramló gázt kibocsátó nyílást a kamra megfelelő oldalán képezzük ki, pl. úgy, hogy a gázok hátrafelé távoznák el, ha a megszakító cellában van elhelyezve. A találmány szerint a káros hatást úgy is csökkenthetjük, hogy a gázokat egymástól kis távolságbán elrendezett hűtőlemezek közötti szűk részeken vezetjük át, aminek folytán a gázok erősen lehűlnek. Javíthatjuk, a szakaszoló működését még olyan hie^oldással is, amelynél a segédkésnek nemcsak á kikapcsolása, hanem a bekapcsolása is pilllanafkapcsolásszerűen következik be. A találmányt és a megoldás szerkezeti kiviter lét részletesebben a mellékelt ábra ismerteti. Az ábrázolt szakaszoló (1) főérintkező je fölött helyezkedik el a (2) kamra, mely a (3) gázképző lapokát tartalmazza. A köztük levő (4) szűk résben mozog a (5) pillanatkapcsoló segédkés, mely a (6) tengelyre van felerősítve és a szakaszoló bekapcsolt állapotában a (13) érintkezőn kereszttűi a szakaszoló felső csatlakozásával hoz létre kapcsolatot. A (6) tengelyre a kamrán kívül van felerősítve a (7) tárcsa vagy kar, mely a tengelyre lazán felhúzott (8) haj tokárral rugalmas öszszeköttetésben van. Ez a rugalmas kapcsolat lehet pl. spirálrugós vagy csigarugós, de lehet átbillenő rendszerű, vagy más célszerű megoldású, is, esetleg második forgáspont alkalmazásával. A (8) hajtókart a szakaszoló bekapcsolt helyzetében a (9) rugó (10) ütközőhöz szorítja. A (11) főkés (12) toldata a szakaszoló nyitásakor a (8) hajtókart a (9) rugó ellenében kifelé tolja. A (8) hajtókar a (7) tárcsát, illetőleg kart az avval való rugós kapcsolat következtében nem viszi magával, mert utóbbinak mozgását egy nem ábrázolt ütköző gátolja. Amikor a (8) hajtókar ä szaggatottan ábrázolt helyzetet majdnem eléri, ezt az ütközőt eltávolítja és akkor a (7) tárcsa, illetőleg kar hirtelen felszabadul és magával