142963. lajstromszámú szabadalom • Kezdőkúp vetülékcsévélőgépekhez
Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.963. SZÁM 76. d. 14-21. OSZTÁLY - Pu-67. ALAPSZÁM Kezdőkúp vetülékcsévelőgépekhez Puskás Lajos gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1954. december 6. A vetülékfonalak csévélésénéi eddig használt kezdőkúpok nem felelnek meg teljes mértékben rendeltetésüknek és sok hibás cséve képződésére, hulladék keletkezésére adnak okot. Ezek a kezdőkúpok ugyanis akár fából, akár papirosból készültek, nem biztosítanak megfelelő súrlódást a kezdőkúp és a csévelőgép orsója között, mert vagy szűk a furatuk, s akkor megszorulnak az orsón, vagy tág a furatuk, s akkor könynyen letolódnak és a csévelést szabálytalanná teszik. Emellett furatuk átmérője nem is állandó, mert azt a beszáradás és a kopás megváltoztathatja. E hibán már próbáltak segíteni pl. a kezdőkúp orrfelőli végének a kúptest kb. 1/3 hosszában való felhasításával, vagy pedig egy különálló, kétrészű, rugalmasan összeszorított fékező gyűrűnek az orsó vékonyabb, hengeres részére való feltolásával, mely fékezőgyűrű a kezdőkúp talprészéhez támaszkodott. Azonban e megoldások nem megfelelőek, mert pl. a kezdőkúp orrrészének felhasítása csak a szűk furatú kezdőkúpon segített valamit; azt is csak ideiglenesen, mert a kezdőkúp deformálódása, kopása miatt csakhamar megszűnt az orr-rész szorító hatása. A kétrészű fékezőgyűrű pedig egyrészt alkalmatlan, mert külön többlet-tárgy, melyet a munkásnak minden egyes csévénél fel kell tenni az orsóra, majd le kell venni arról, továbbá mert akkor is szorít, mikor a kezdőkúp már letolódott az orsó vastagabb, szögletes keresztmetszetű részéről, amikor pedig már az erre rátekeredő fonal önmaga is elegendő súrlódást biztosít a cséveképzéshez, végül mert ez a különálló gyűrű csökkenti az orsó hosszának kihasználhatóságát. A találmány olyan kezdőkúp. melynél a felsorolt hibák teljes mértékben hiányzanak. Sem a kezdőkúp megszorulása, sem annak meglazulása nem fordulhat elő, s emellett biztosítva van az, hogy a cséveképzés megindulása után, amikor már az orsóra rá tekeredő fonal is biztosít súrlódást a cséveképzéshez, akkor a kezdőkúp súrlódása lassankint csökken, s így a keletkező csévének a ietolóerővel szembeni ellenállása megközelítőleg állandó értékű marad. Ezenkívül többlet-tárgyat sem kell a munkásnak kezelni, továbbá az orsó hossza is teljes mértékben kihasználható. A találmány kiviteli példáját a rajz 1—4. ábrái mutatják. Az 1. ábrán (1) a csévélő orsó szögletes, kúpos része, amelyen a cséveképzés művelete lényegileg végbemegy, (2) az orsó vékonyabb, hengeres része, (3) a kezdőkúp teste, (4) fémveret a kezdőkúp talprészén, (5) horony, (6) rugó. A kezdőkúp teste az orr-résztől kezdve egészen a talprészig fűrésszel vágott rések által több ágra (rendszerint 4) van hasítva, de a talprész, melyet fémveret borít, változatlan marad. E több ágra hasított kezdőkúp elasztikus, de szorító hatása még nincs. Hogy szorító hatása is legyen, a kúp testének felületén kiképzett gyűrű-alakú horonyba (5) rugót helyezünk, mely lehet gumigyűrű, köralakban meghajlított acéldrót, vagy hernyószerű acéldrótspirál. Ez a rugó összeszorítja a kezdőkúp hegyesebbik végét (orr-rész), míg talprésze, melyen a fémveret van, merev marad. E kezdőkúp az orsó működő részére rátolva, azon elasztikusan szorul. Ily helyzetben mutatja az 1. ábra a kezdőkupot a csévelés megkezdésének pillanatában. A 2. ábrán a cséveképzés már megindult, a kezdőkúp az orsón lejjebb tolódott, de orr-része még mindig az orsó vastagabb, működő részén van. Ily helyzetben már a fonál is súrlódik az orsóhoz, viszont a kezdőkúp lejjebb tolódott az orsó működő, kúpos részén, így súrlódása csökkent. A 3. ábra azt az állapotot mutatja, mikor a cséveképzés már előrehaladt és a kezdőkúp már az orsó vékonyabb, hengeres részére tolódott el. Itt már a kezdőkúp lazán van az orsón, s így súrlódást nem fejt ki. A cséveképzéshez szükséges súrlódást ekkor már a fonal egyedül hozza létre. A 4. és 5. ábra egy különálló kezdőkúpot tüntet fel hernyószerű rugózással.
