142952. lajstromszámú szabadalom • Lemezduplázógép

Megjelent: 1956. évi április hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.952. SZÁM > 7. a. OSZTÁLY - NE-153. ALAPSZÁM Lemessduplázógép A Magyar Állam, mint a feltaláló, Neuwirt Béla borsodnadasdi lakos jogutóda A bejelentés napja: 1954. július 19. A találmány olyan ismert lemezduplázógépekre vonatkozik, amelyeknek vízszintes csuklóval összekötött két részből álló, függőlegesen felfelé összecsukódó asztaluk van. A találmány szerinti megoldás egyszerűbb és jobban is hajtogat, mint az ismert gépek. A megoldásban a következő részletek újak: a két asztalrész mozgató szerkezetének kinematikai megoldása, síktól eltérő, görbe hengeres felületük, és az összehajtandó lemezt az asztalrészek csukódásakor a hajtásnál megfogó szervek és ezek mozgatása. Az ábrák a találmány szerinti lemezduplázógép egy kiviteli példáját tüntetik fel. Az 1. ábra a gép távlati képe, a 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra pedig elölnézete. A gép asztallapja két 1,2, részből áll. Ezek a részek a 3 csuklóval vannak összekötve. Az 1 asztalrész homorú, a 2 asztalrész pedig domború hengeres felületű, mégpedig oly görbülettel, hogy a két felület a két asztalrész összecsukódásakor egymásba ül jen. Az asztalrészek görbefelületű kiképzésének az a célja, hogy a lemez összehajtás után ne nyíljon rugózás következtében. A két asztalrész csukod áshoz az alattuk elrendezett 4 és 5 tengely körül elfordulhat. Csukásukat két forgattyús liajtómű végzi, amely a gép két oldalán van. A hajtóművek két 6,7 hajtórúdja az asztalrészeket összekötő 3 csuklótengely két végéhez van kapcsolva, úgyhogy a 8,9 forgattyúkarok lefelé forgásakor a csukiótengelyt lefelé húzzák és ezzel az asztalrészeket csukják. Az asztalrészek záródó mozdulata csak úgy jöhet létre, ha 4,5 forgástengelyük egymáshoz közeledhet. Ezért a két forgástengely a 10,11 vízszintes vezetékben elcsúszhat, illetve görgőkön elgördülhet. Hogy az összehajlandó lemez az összecsukódó asztalrészek közül ékhatás következtében ki ne emelkedjék, azt az asztal csuklója felett meg kell fogni. Erre a célra való a gép két oldalán, az asztallap csuklójának két vége fölött alkalmazott 14,15 lehúzónyelv. A nyelvek az asztal 3 csukló tengelyét vezető 12,13 csúszófejben vannak, és ezért a csukló-tengellyel együtt fel és le járnak. A csúszófejben, megfelelő vezetékkel támasztva, a csűklótengellyel párhuzamosan az asztalra helyezett lemezhez tolhatók. Ezt a végükön kialakitott orral megfogják és úgy tartják, hogy ez a megfogási helyüket összekötő egyenes mentén hajlik meg. A gép egyik oldalához 16 emeltyű van erősítve, az azon az oldalon levő 14 lehúzónyelv betolására. Az emeltyűvel az egyik lemezduplázó dolgozó, nemcsak a nyelvet tolja be, hanem ennek közvetítésével a lemezt is keresztben eltolja az asztal két részének túlsó oldalán levő 17 üktözőig, abból a célból, hogy a lemez a helyes helyzetbe kerüljön. A másik lehúzónyelvet a másik duplázó dolgozó lógóval lökheti be. Az asztal lesüllyedése közben a két lehúzónyelvet a lemeznek összehajló két része közül ki kell húzni. Ez a gép két oldalára erősttett két-két 19,19', 20,20' kihúzó ékpályával történik. Ugyanis ezeken az ékpályákon gördülnek le a lehúzó-nyelvekből kétoldalt kiálló csapokon levő görgők. A lemezt a gép hosszirányába a dolgozók a gép egyik oldalán alkalmazott eltolható 21,22 mutatók szerint helyezhetik el. Szabadalmi igénypontok: 1. Lemezduplázógép, amelynek vízszintes, csuklóval összekötött kétrészű asztala van, azzal jellemezve, hogy az egyik asztallaprész homorú, a másik pedig abba illő domború hengeres felületű, és hogy az asztallap-részek egy-egy alattuk elrendezett oly tengely körül elfordulhatnak, amely vízszintes vezetékben elmozdulhat, és hogy az asztallapok csukó mozgását az asztallap-részeket Összekötő csuklótengelyhez kapcsolt forgattyús hajtóművek a csuklótengely fel és le mozgatásával idézik elő. 2. Az 1. igénypont szerinti lemezduplázógép