142945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérítésre alkalmas félcellulóz előállítására tű- és lomblevelű fából

142.945 3 ..máslökéseket létesítünk, melyeknek frekvenciája néhány lökés másodpercenként. Az eközben fellépő nyomásingadozások aránylag csekélyek; 10 légköri túlnyomás beállításánál pl. 9,9 és 10,1 között mozognak. Ezzel az ingadozó nyomással a folyadék behatolását lényegesen növeljük és gyorsítjuk. A kezelés befejeztével, mely 2—5 óráig tart, kiiktatjuk a nyomószivattyút majd a (14') szelep megnyitása után a felhasznált feltárólúgot a (14)« vezetéken keresztül a lúgtartányba visszavezetjük. Ezt követően a kezelt fát hideg vízzel mossuk, melyet a (15) veze» téken keresztül a (15') szelep nyitása var vezetünk be. A mosóvizet a (14) vezetéken és a (16) és (17) szelepeken át, a (18) vezetéken keresztül engedjük le. Ennek a vezetéknek még egy további — rendes körülmények között zárt — (19') szeleppel ellátott, (19) vezetéke van, mely a (6) vezetékkel van összekötve. A (6) vezeték a ' (20) szelep révén a (7) szivattyú kikerülése mellett rövidre zárható. A szelepeknek és vezetékeknek ezzel az elrendezésével — amint az a vázlatos rajzból látható —, az egyes berendezéseket, mint főzőüstöt, lúgtartányt, szivattyút, választásunk szerint a vízvezetékhez, vagy a (17) lefolyóhoz kapcsolhatjuk és időnként tisztíthatjuk. A (15) vízvezetékből a (21') szelepen keresztül közvetlen (21) vezeték is visz a vákuumszivattyúhoz, mely a hűtővizet szolgáltatja. Előnyös, ha a feltáró lúgot körforgásban vezetjük és mindig újból felhasználjuk. Ez a jellegzetes különbség a cellulóz főzésnél adódó mélyreható feltáró-elj árassal szemben, melynél a lúgok a főzés folyamán a fában levő alkatrészekből, mint ligninből annyi^ oldanak ki, hogy a lúgok csak egyszer használhatók és ezután, mint hulladékterméket eltávolítják. Ezzel szemben a találmány értelmében a lúgot ismételten felhasználjuk. Sőt azt találtuk, hogy az anyag későbbi fehérítésénél kedvezőbb eredmények mutatkoznak, ha nem használunk friss lúgot. Ez a tény nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy az első feltárás alkalmával bizonyos mellék-reakciók mennek végbe, amelyeknek során olyan anyagok oldódnak, melyek az újból való felhasználáskor kedvező befolyást gyakorolnak. Pl. azt találták, hogy a lúg többszöri használat után nátriumszulfiton kívül nátriumszulfidot, szulfátot, tioszulfátot, karbonátokat és emellett még csekély mennyiségű, nagymolekulájú szerves alkatrészeket tartalmaz és elképzelhető, hogy ezek a feltárófolyadéknak behatását a fára enyhítik, mint pl. a takarékpácadalékok a fémiparban. A feltáró eljárás befejezése és a „refiner"-en történő, előírt defibrálás után a kezelt anyagot hígítjuk és az ismert osztályozóberendezéseken, pl. forgószitán, vagy rázószitán osztályozzuk és végül víztelenítjük. A hozam 80—90%. A találmány szerint előállított félcellulózból készült fedőréteg simasága a nem fehérített cellulózzal szemben 30—50%-kal jobb. A kapott anyagot mintegy 69°GE-mértékig, mintegy 3% H2O, fell A kiadásért felel: a Közgazdasé használásával egyetlen munkamenetben fehéríthetjük. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás, fehérítésre alkalmas félcellulóz előállítására tű- és lomblevelű fának redukáló oldattal történő kezelésével, azzal jellemezve, hogy a megfelelően.feldarabolt fát először nyomótartányban vákuum alá helyezzük, ehhez csatlakozóan — gőzölést elkerülve —, nátriumszulfit gyenge alkalikus oldatával legalább 6 légköri túlnyomás mellett 100—140 C° hőmérsékleten kezeljük és ezután defibráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az evakuálást 710—750 mm higanyoszlop nyomás mellett legalább fél óra hosszat végezzük. 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kezelőfolyadéknak a tartányba történt bevitele folyamán a vákuumot fenntartjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a fának melegnyomó-kezelését legfeljebb öt óra hosszat végezzük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás íoganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kezelőtartányban a nyomást alternatív működésű nyomószivattyúval állítjuk elő, mely ingadozó lökéseket visz át a kezelő folyadékra. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelőtartányban szükséges nyomás előállítására többdugattyús nyomószivattyút használunk, mely mintegy 0,1 légkörnyomásnak megfelelő nyomásingadozásokat visz át a kezelő folyadékra 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a feltáró lúgot kör áramban vezetjük és ismételten felhasználjuk. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként tuskóíát használunk és a feltárt anyagot meleg nyomókezelés után érlelés céljából tároljuk és ezután az ismert módon köszörüljük. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az előkezelt fát legalább egy napig tároljuk. 10. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként hasogatott faforgácsot használunk, a meleg nyomókezelés után a feltárt anyagot finoman őrlő malomban (refiner) megőröljük, ezután osztályozzuk és víztelenítjük 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy finoman őrlő malmot használunk, melynek forgó őrlőkorongjai egymáshoz viszonyítva játékkal vannak beállítva, rajz gi és Jogi Könyvkiadó igazgatója 120. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre