142941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfokloridos cserzésű, nagy szakítási szilárdságú, hasítás-bélésbőr, diszműhasítás, cipőfelsőbőrök és műszaki bőrök, valamint ruházati és kesztyűbőrök előállítására

MŰ /ff€*>? Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.941. SZÁM 28. a. 5-8. OSZTÁLY ~ KU—135. ALAPSZÁM Eljárás szulíokloridos cserzésfi, nagy szakítás! szilárdságú, hasítás-bélésbőr, díszműha»ítás, cipőfeisőbőrftk és műszaki bőrök, valamint ruházati és kesztyübőrök előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Kunos Pál, dr. Érdi Pál, dr. Vágó György, Szibert Róbert és Varadi Dezső budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1952. szeptember 23. A Fischer-féle szintetikus gázolajból ultraibolya fény behatása közben SOa -4- CLa együttes hatásával előállított alkilszulfokloridok cserző hatása már 1942. óta ismeretes. (Dr. E. Immendörfer, 728,816 sz. német szabadalom.) Erre a célra a hivatkozott szabadalom szerint átlag 14 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó olefinmentes gázolajból előállított szulfokloridot szoktak felhasználni úgy, hogy a cserzendő bőrt ványoló hordóban 20%, szulfoklorid eleggyel 2 napig kezelték, amikor is jó ellenállóképességű és szakító-szilárdságú, majdnem fehér bőrt nyertek, amely kivált technikai célokra volt felhasználható a német gyártmányú immergánnal elsősorban sämisch típusú -kesztyű és ruházati bőröket állítottak elő. A cserzésnél a halzsírt részben vagy egészben immergánnal pótolták. A fent hivatkozott szabadalom nyomán 1950 óta hazánkban is történtek kísérletek hazai — lispei — eredetű olefimentes gázolajból előállított 14—16 szénatomszámú molekulákat tartalmazó szulfokloridnak cserzési célokra való felhasználására. Az e célra használt szulfoklorid kb 80% szulfoklórozási fokú, kb. a német Mersol D-nek megfelelő termék volt, amely kb. 28—35% diszulfokloridot, 16—20% klórt és 8—12% kenet tartalmazott. A kísérletek az Újpesti Bőrgyárban marha hasítékbőrök cserzésével indultak meg, majd sertésbőrökre és egyéb területekre kiterjedtek. A szulfokloridos cserzésnél a szulfoklorid a kollagén bázikus aminocsoportjaihoz kapcsolódik sósav felszabadulása közben. Ennek semlegesítésére a cserzéshez alkáliét adagolnak, valamint NaCl-ot is a duzzadás megakadályozására. A. szulfokloridos cserzés technológiája az irhás cserzéséhez hasonlít. Ugyanis a cserzés — éppen úgy, mint ott —, nem vizes közegben megy végbe, hanem úgy folyik le, hogy a vízben oldhatatlan szulfoklorid a rostokban és a rostok közt helyet foglaló vizet lassan kiszorítja, tehát a szulfokloridnak a kollagén-térrács hálózatába való felszívódása egy vizes fázis és egy olajból álló fázis határfelületén megy végbe, amiért az ilyenfajta cserzéseket kétfázisú cserzésnek is szokták nevezni. Ahhoz azonban, hogy a cserzés bekövetkezzék, ill. a viszonylag nagy szulfoklorid molekulák a rostok közé bejuthassanak, a kollagén térrácsot szétfeszített állapotban kell tartani. Ezt a funkciót végzi el a víz, amely mindaddig szétfeszített állapotban tartja a kollagén térrácsot, amíg a szántás alatt a szulfoklorid a szárítás közben eltávozó víz helyét el nem foglalja. Így tehát a szulfokiariddal kezelt bőröknél a tulajdonképpeni cserzés a cserzés utáni szárítás folyamán következik be úgy, hogy a szulfoklorid a víz lassú elpárolgása után a fehérje aktív csoportjához férkőzik és ekkor megy végbe a cserzési reakció. A szárítás hőfoka, üteme, intenzitása igen nagymértékben befolyásolja a kész bőr karakterét, puhaságát, teltségét, mert ha pl. a víz túlgyorsan távozik és így a bőr hamar szárad, a szulfokloridnak nem lesz ideje, hogy a víz helyébe szívódjék és a cserzés nem lesz kielégítő, a készbőr kemény és pléhes fogású lesz. — Hasonlóan nagy befolyást gyakorol a cserzés sikerére a bőrnek cserzés előtti nedvességtartalma. A marha hasíték-bőröknél az eddigi kísérletek szerint legmegfelelőbbnek bizonyult kezdéskor az egyenletesen 55—60%-os víztartalmú pőre, míg maga a cserzés akkor bizonyult megfelelőnek, ha a bőr nedvességtartalma cserzés végén 40—45%-ra csökkent. Ezért a cserzés helyes kivitelezéséhez szükséges nedvességeltávolítás minden eddig ismert technológiai eljárásban hosszú és sok munkát igénylő műve-Jetet jelentett. Kísérleteink folyamán olyan eljárást dolgoz^ tunk ki, amely nemcsak az eddigi nehézségek kiküszöbölését, hanem a cserzéshez felhasznált szulfokloridmennyiség csökkentését, az eddig a szulfokloridos cserzés ipari bevezetését gátló első leszárítás elhagyását és az eddigi felületi hozam növelése mellett nagy szakítás! szilárdságú bőrök előállítását tette lehetővé.