142938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dombvidéki termőföldek víztelenítésére és öntözésére

o Megjelent: 1956. évi április hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.938. SZÁM 45. a. 55. OSZTÁLY — Ka—423. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés dombvidéki termőföldek víztelenítésére és öntözésére Kaposi Ferenc kövezőmester, Pécs A bejelentés napja: 1954. január 16. A hegyoldalon vagy domboldalon levő termőföl­dek, főleg szőlők az év egyes hónapjaiban túl sok vizet kapnak, mert a termőföld fölött levő terület­ről — főleg hóolvadáskor vagy nagy esőzések ide­jén — igen nagy vízmennyiségek folynak le, sőt a hóolvadás vagy esőzés megszűnése után heteken, hónapokon át a magasabban fekvő területről szivá­rog a víz az alacsonyabban fekvő termőföldre. Ez hátrányos, mert megtörténik pl., hogy a szőlőbirtok barázdáiban áll a víz, ami a növényzetre káros, mert a növényt nemcsak vízigényesebbé teszi, ha­nem 2—3 év alatt a tőkét is elpusztíthatja. Ennek ellentéte pedig az, hogy az év száraz, aszályos hó­napjaiban a termést a vízhiány rendkívül károsan befolyásolja, sőt szőlőbirtok esetén mind a két eset a tőkék elszáradása folytán több évre terjedő ká­rokat okozhat. A víztelenítés megoldható ugyan az úgynevezett sáncolással, tehát a felülről lefelé folyó víznek más­felé való elvezetésével is, de ilyen módon ez a víz­mennyiség a mezőgazdaság számára elvész. Találmányom értelmében a víz fölös mennyisé­gét tároljuk és a földet olyképpen védjük meg a túl sok víz káros hatásától, hogy a felfogott víz­mennyiséget az év aszályos hónapjaiban öntözésre felhasználhassuk. Ilyen módon tapasztalat szerint a termés nemritkán a régi, elavult művelési mód­szerekkél elért eredmény négyszerese is, lehet. A víztelenítés és ezzel egybekötött öntözés tehát rend­kívüli eredmények elérését teszi lehetővé. A találmányt a csatolt rajzzal kapcsolatosan ma­gyarázom meg, amelyen az 1. és 2. ábra a talál­mány szerinti víztelenítő és öntöző berendezéssel ellátott szőlő vázlatos, függőleges metszete, illetve felülnézete, a 3. ábra pedig a vízelosztásra hasz­nált akna nézete. Az 1 szőlőbirtok a rajzon látható módon lejtős helyen fekszik és felette az ugyancsak lejtősen el­helyezkedő 2 erdő vagy dombvidéki termőföld, legelő van. Az erről lefolyó vízmennyiség felfogá­sára a szőlő legfelső részén hosszúkás alakú 3 víz­gyűjtő medencét készítünk, amely a rajz szerint a szőlőterület szélességénél valamivel rövidebb, de hogy a szőlőt a felülről lezúduló, illetve a szivárgó vízmennyiségtől jól megvédjük, oldalt a 4 árkokat készítjük, amelyek a lefolyó vizet a 3 medencébe vezetik. A medence készíthető betonból vagy ha­barcsréteggel bevont tégla vagy kőfalazattal, de ha a talaj megfelelő, lehet azt bélés nélkül is készí­teni. Egy kat. hold öntözésére kb. 300 m8 víz szük­séges, de ez természetesen a helyi viszonyok szerint változó. A 3 medence alján 5 nyílás van, amelyhez le­eresztő csap tartozik. Ez a városi vízvezetéknél használatos kulcshoz hasonló hosszúszárú kulccsal nyitható és zárható. A leeresztő csaptól — ami előnyösen a medence hosszközepénél van — a lejtő irányában kb. 40 cm vastag és ugyanilyen széles kavics töltésű szivárgót készítünk, amelyet a rajzban 6-tal jelöltünk meg. Ez a föld alatt van, de felette termő talaj helyez­kedik el. A kavicsok között a víz a 12 nyíláson át a 7 elosztó aknába folyik, amelynek két oldalán egy-egy 8 buktató akna van. Az elosztó és buktató aknákat 9 falak választják el egymástól, amelyek felső részért a víz átvezetése végett egy-egy mé­lyedés vagy kivágás van. A buktató aknák külső falában 10 nyílás van, amelyen át a víz a 3. ábrán látható nyilak irányá­ban kiáramolva a 11 öntöző csatornákba jut. Ezek a csatornák szintén a föld alatt elhelyezkedő ka­vicsrétegből állanak. A méretekre nézve tájékoz­tatásul megemlítem, hogy a kb. 300 m3 -es gyűjtő­tartályhoz tartozó elosztó akna kedvező mérete 60x60x100 cm. Az elosztó aknákon a lejtő irányában levő 13 nyílást tolózár zárja el. Ennek kinyitása utánx a víz a 6 szivárgó csatornában továbbfolyik a következő elosztó aknába. Az öntöző csatornák egymástól va­ló távolsága kb. 10 m lehet. Ugyanilyen távol van­nak egymástól természetesen az elosztó aknák is. Kivitelük az egész termőföld területén egyforma. A 9 választó falakban a 14 nyílások vannak, ame­lyek szintén zárhatók. Minden tolózárhoz függőle­ges kezelőrúd tartozik, amelynek segítségével a to­lózár felülről könnyen kezelhető. A rajzon csak a 13 nyílás kezelőrúdját szemléltetjük. A leírt berendezés használata a következő: Ha az időjárás olyan, hogy a természetben víz­felesleg van, a 3 medence 5 nyílását zárva tartjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom