142927. lajstromszámú szabadalom • Aratógép, főleg fű- és más efféle termények vágására és kezelésére

2 142.927 Az 1., 2. és 3. ábrák elölnézetet, fölülnézetet, illetve oldalnézetet szemléltetnek. A 4. ábra a verőberendezés homloknézete. Az 5. ábra a 4. ábra részben metszett oldalnézete. A gép váza lényegében négyszögletes alakú és pl. hosszcsatorna — vagy más alkalmas keresztmetszetű —1, 2— és —3— főkeretrészekből áh (2. ábra), melyeket —4, 5—, illetve —6— hátsó-, közép- és homlokrészek hidalnak át. Az elülső —6— rész az —1— f©keretrészből alkalmas módon van kihajlítva és átlós irányban nyúlik el a —2— és —3— főkerterészek elülső végei között és —6a— nál a —3— főkeretrészen túlnyúlik, hogy a —3— főkeretrészek, valamint egy további, —7—• átlós vontató-rúddal ellátott —8— konzol számára háromszögalakú támaszt és a —10— csapágy pár a —13— tengely —12— csapágyainak —9— tartói számára részleges támaszt alkosson. A háromszögalakú, csuklós —.8— vontatókonzol rendeltetése, hogy a gépet a vontató-traktorhoz kapcsolja. A keretet egyébként —14— tarlókerék-pár hordja, mely kerék a —15— tengelycsonkpáron foglalnak helyet. Ez utóbbiakat a harántirányú —5— keretrészhez hegesztett és az —1 2— főkeretrészhez csavarral erősített —16— lemezek hordozzák. A —15— tengelyosonkpár célszerűen csavarral van a —16— lemezekhez erősítve és ez utóbbiak mindegyikén furatsorozat van kialakítva, mely lehetővé teszi a tengelycsonikoknak magassági irányú beállítását a kerethez képest. Ily módon együttműködés létesül az alább ismertetett —22— és —23— vágószervek magasságirányú beállításával. A baloldali —14— tarlókerékkel lényegében egy vonalban elülső —17:— futógörgő (1. ábra) van elrendezve, melynek oszlopa függélyes a —18— karmantyúba van ágyazva. Ez utóbbi az alább ismertetendő módon, a —19— kézi forgattyú (3. ábra) forgatásával emelhető és süllyeszthető. Az elülső —17— futógörgő-tengely függélyes konzolnak vízszintes szárnyaiban forgathatóan van ágyazva. A konzollal csavarorsóval előretolt eszközök vannak összekötve, a keréknek a kerethez képest való beállítása oly célból, hogy az alább ismertetendő forgó Vágószerv a talajhoz képest kellő \helyzetbe

kerüljön, illetve az aratandó és kezelendő fű vagy más efféle a kívánt vágási mélységbe legyen beállítható. Alkalmas verőszerv, pl. az általában —20— hivatkozási számmal jelölt forgó verő a hátsó és középső, harántirányú —4— és —5— keretrészekhez könnyen leszerelhetően van erősítve. A fű vagy más takarmány a forgó verőhöz szállíttatik, amint azt a gép a talajon való mozgása közben levágta. A rajzon általában —21— hivatkozási számmal jelölt vezeték a levágott füvet stb. e vezetéknek elülső végén elrendezett, forgó —22—, —23— vágószervpártól a verőhöz továbbítja. A 2. ábra szerinti nyilak jelzik, hogy a —22— vágószerv az óramutató járásával ellenkező irányban, a —23— vágószerv pedig az óramutató járásával egyező irányban forog. A vágószervek egymáshoz képest úgy vannak elhelyezve, hogy a füvet kettévágják, de egyúttal tépőhatást is fejtenek ki a fűre és a —20— verőhöz képest oly helyzetet foglalnak el, hogy a fű vagy más termény kezelésére alkalmas berendezést alkotnak. A forgó vágószervek ugyanis nagy sebességgel forognak és mivel közel a talajhoz vágják el a füvet, a fű összefut és a —21— vezeték elülső végének szájnyílása felé röpíttetik. Itt a —21— verő által létesített nagy sebességű' huzat a füvet gyorsan a verőbe húzza és a fűszálakra éles ütéseket mér, melyeknek hatására a fűszálak összelapulnak, szerkezetük szétszakad és így a fűszálakban foglalt levek, ill. nedvek felszabadulnak és az összelapított fűszálakkal összekeverednek anélkül, hogy a nagy tápértékű levek kárba vesznének. Minden egyes vágószerv fémből vagy ötvözetből készült, rendesen vízszintes síkban fekvő, lényegében négyszögalakú —24— lemez. E lemez minden egyes sarkában sugárirányban kiszögellő, lesarkított élű, háromszögletes —25— acélpenge alakjában kiképezett vágószerve van. A négy penge csúcsa a lemez forgástengelyéből sugárirányban kifelé irányul. A lemez célszerűen fémötvözetből, pl. a „DURAL" néven a kereskedelmi forgalomban kapható fémötvözetből készül. Ily lemez az üzem közben fellépő lökéseknek és a talaj egyenetlenségeinek oly mértékben áll rugalmasan ellent, hogy a lemez sem állandó alakváltozást, sem törést nem szenved. A két forgó vágószerv mindegyike egy-egy függélyes tengely végéhez van erősítve, melv tew-. lyek a —26— és —27;— hüvelyekben elhelyezett csapágyakba vannak ágyazva (1. ábra). A hüvelyek a —21— vezeték szájnyílásainak ellentétes oldalain az átlós irányú, elülső —6— keretrészhez vannak erősítve úgy, hogy a —23— vágószerv forgástengelye a —22— vágószerv forgástengelye előtt fekszik. Így tehát a két tengely hosszközépvonalai a kerethez képest átlós irányú vonalon fekszenek. A két vágószerv tengelyei szorosan egymás mellett, de úgy vannak elrendezve, hogy forgás közben egymást ne akadályozzák. A vágószerv-tengely forgásiránya olyan, hogy a —21— vezeték szájnyílásában egymással találkozni igyekszenek. A vágószervek utóbb említett körzetében a —21— vezeték szájvége kiszélesedik, pl. azáltal, hogy a vezetéknek legalább egy oldalfalát, pl. a —21a— helyen kifelé hajlítjuk és a vezeték főfalának elülső végét lényegében félkörkeresztmetszetű —21b— karimarésszel —6— keretrész eleje és csúcsa fölé görbítjük. Ezt a meggörbített karimát csapokkal erősítjük a —6— keretrészhez. A forgó pengék, forgásuk egy része alatt, a —21— vezeték szájnyílásába kerülnek, mely célból a vezetéknek vízszintes —-29— fenéklemeze van (3. ábra), mely a talajhoz közel és a vezeték oldalfalainak alsó —30— élétől csekély távolságban fekszik. Ez lehejővé teszi, hogy mindkét —31— oldalhasíték befogadja a vágószerveket. Ennek az elrendezésnek további előnye az, hogy meggátolja a levágott fűnek a —29— fenéklemez oldalfalaira, valamint a fenéklemezre való lerakódását. E lemez rugalmassága lehetővé teszi, hogy bizonyos mértékben utána engedjen, ha a talaj közelében valamely akadályba ütköznék. A vágószerveknek a —21—• vezeték szájnyílásával szoros kapcsolata biztosítja, hogy a levágott fű vagy más termény feltétlenül a vezeték szájnyílásába szállíttassék. A két pengének a vezeték száján át való mozgása azzal a hatással jár, hogy kezdetben ütések érik a vágott füvet és a fűszálak kissé szétszóródnak, mielőtt a vezetéken végig vonulva, a —20— szervbe kerül-