142921. lajstromszámú szabadalom • Feszültségkémlelő készülék
Megjelent: 1956. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.921. SZÁM 21. c. OSZTÁLY — Ha-396. ALAPSZÁM „Feszültségkémlelö készülék" Riemer Marcel világítástechnikus, Budapest. Hajnal Béla vili. szerelőmester, Budapest. Bejelentés napja: 1954. november 25. Eddig is különféle feszültségkémlelők voltak használatban, de ezek nem nyújtották a kívánt biztonságot és így Súlyos baleseteket okoztak. Különösen az alábbi okok miatt léphetett fel veszélyes feszültség és ennek folytán áramütés: a) A szigetelő zsinór szigetelése elégtelen. bj Az érintkező csúcsok hosszúak és érinthetők. c) Az előtét ellenállás csak az egyik érintkezőbe volt beépítve és ezért a másik érintkezőn keresztül veszélyes áramerősség haladhatott át. » Mindezen hibákat kiküszöböli és véglegesen megoldja az alábbi megoldás és rajz szerinti készülék. A találmányi bejelentés szerinti feszültségkémlelő készülék két részből GS HZ azokat összekötő kábelből áll. Az egyik rész a jelzőhüvely, (ÍJ amely a jelzésre szolgáló noencsövet (8) és az azzal sorbakapcsolt előtét ellenállást Í7) tartalmazza. A másik rész hüvely kiképzésű (2) ebben ugyancsak egy előtét ellenállás van elhelyezve. Az ellenállások spirálrugós érintkezővel csatlakoznak, ami a biztos érintkezést teszi lehetővé. Mindkét rész (1) és (2) rugós kereső érintkezővel (6) van ellátva, melyek hossza akkora, hogy használat közben ujjal nem érinthetők, mert rugós kivitele folytán a hüvelybe visszanyomódnak. Fentiekben leírt készülék 600 V-ig (egyen-váltóáram) használható. A minimális feszültség 90 V. A mellékelt magyarázórajz feltünteti a feszültségvizsgáló axonometrikus metszését. Az egyes jelek magyarázata: l/a Jelzőhüvely. 1/b Jelzőhüvely (ablakfurat). 1/c Jelzőhüvely (középrész). 1/d Jelzőhüvely (alsórész). l/e Rögzítőcsavar (szigetelőanyagból). 3 Rugó. 4. Szigetelő hajlékony vezeték. 4/a Érintkező lemez (forrasztva). 6 Érintkező csúcs. 7 Ellenállás. 8 Glimm jelzőlámpa. 9 Védő gumicső. A rajz egy példaképpeni kivitelt ábrázol, természetesen számos más megoldás is lehetséges. A példa szerinti kivitelnél a jelzőhüvely három részből áll, amelyek menettel csatlakoznak egymáshoz. (A középső rész erősíti össze,az alsó és felső részt.) Ha a felsőrész átlátszó vagy áttetsző anyagból készül, akkor az 1/b jelű ablakfuratok elmaradható nak. Az l/e jelű rögzítőcsavar szigetelő anyagból készülhet és megakadályozza a védőcső, illetve az összekötő szigetelt vezeték kicsúszását. Használat közben az áramkört az alábbiak képezik: 6. Érintkező csúcs. 8. Glimm jelzőlámpa. 7. Ellenállás. 3. Rugó. 4/a. Érintkezőlemez. 4. Szigetelt vezeték. A másik hüvelyben:. 4 Szigetelt vezeték, 4/a Érintkezőlemez. 3 Rugó. 7 Ellenállás. 6 Érintkező csúcs. Igénypontok: 1. Feszültségkémlelő készülék, azáltal jellemezve, hogy két hüvelyből és azokat összekötő kábelszerű vezetékből áll; oly módon kivitelezve, hogy mindkét végződése ragóval ellátott érintkező, amelynél mindkét végződés nagy ellenálláson keresztül, egyik oldalán glimmlámpán keresztül csatlakozik a hajlékony vezetékhez. 2. Az 1. igénypont szerinti feszültségkémlelö készülék hüvelyszerű kiképzését összekötő hajlékony szigetelt vezeték, azzal jellemezve, hogy ezen vezeték egy további gumicsővel van körülvéve, illetve abba behúzva, hogy ezáltal a többszörös szigetelés teljes érintésvédelmet nyújt. • 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti feszültségvizsgáló készülék, azáltal jellemezve, hogy a kéz, illetve ujjak lecsúszását egy gyűrű alakú perem akadályozza meg.
