142911. lajstromszámú szabadalom • Analitikai-geodetikai készülék

Megjelent: 1956. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.911. SZÁM 42. c. 5—9. OSZTÁLY — Fe-160. ALAPSZÁM Analitikai-geodetikai készülék Federatjvna Narodna Republika Jugoslavia — Savét za gradjevinske poslove Vlade FNRJ, Belgrád. A bejelentés napja: 1951. szeptember 20. Jugoszláviai elsőbbsége: 1950. szeptember 21. A találmány szerinti analitikai-geodetikai készülék a terep egyes pontjai és tárgyai közötti -közvetlen vízszintes távolság, valamint a redukált magasságkülönbség mérésére való, újszerű mechanikai mérőeszköz. A találmány' szerinti készülék a már ismert geodetikai készülékektől lényegébenvévé a következőkben tér el: A találmány szerinti készülék elméleti alapja egyenes vonalak és egyenes vonalpárok analitikai viszonyain nyugszik az analitikai mértan alapelvei szerint, tehát a készülék nem a trigonometria és a dioptria egyenletek szerint működik, úgy mint a jelenleg használatos geodetikai készülékek legtöbbje. Az új készülék lehetőséget ad arra,_ hogy a terep egyes pontjai és tárgyai közötti vízszintes távolságot és redukált magasságkülönbséget közvetlenül mérjük, éspedig a) kezelőszemélyek és egy különleges mérőrúd segítségével, vagy b) kezelőszemélyek és mérőrúd nélkül. Ez a legfontosabb különbség a találmány és az ismert készülékek között. A terep egyes pontjai és tárgyai közötti vízszintes távolság és redukált magasságkülönbség a készülék segítségével közvetlenül nyerhető számolószerkezetek és különleges hengerek önműködő munkája folytán, mivel a készülék alapjában véve olyan szerkezet, amelynél a kezelőszemélytől függő (szubjektív) hibák, így pl. a pontatlan leolvasás, amely a szokásos geodetikai készülékeknél, pl. redukáló készülékeknél előáll, elmaradnak, tehát pontatlanságot nem okozhatnak. Ennek az új készüléknek a látcsövei csak a tárgyak pontos beállítását (becélzását) vannak hivatva lehetővé tenni, de kevésbé pontos mérések céljaira látcsövek helyett közönséges dioptrákat is alkalmazhatunk. A találmány szerinti készüléknek a terepen való alkalmazása, vagyis a mérés egys.zerűbb, gyorsabb és kevésbé fárasztó, mint az ismert geodetikai készülékek használata. A találmány lehetővé teszi nagyobb távolságok lemérését, mint más eddig használatos készülékek,ami mind a polgári, mind a katonai célokra való alkalmazásnál lényeges előny. A mérőrúddal történő mérések elméleti alapja ä találmány szerint a következő: Tegyük fel, hogy az la. és lb ábra szerinti. A/O, O/ pontban, amely egy derékszögű koordinátarendszer kezdetén van, és a B(x, y) pontban egy tachimetrikus mérőrúd van, amelyen meghatározott L mérőszakasz van kijelölve, az A pontból pedig az AB és AC egyeneseket húzzuk meg; ez esetben oly AB és AC egyenespárt kapunk, amelyek két analitikai egyenlettel fejezhetők ki illetve határozhatók meg: (I) • y = mi • x (II) y = ma • x — L Ebben a két egyenletben mi és m2 az AB és AC egyenesek által az X tengellyel bezárt szögek tangensét jelentik, az L pedig a BC egyenesnek azt a részét jelenti, amelyet a mérőrúdon mint a méréshez szükséges meghatározott szakaszt kijelöltük. Tegyük fel továbbá, hogy egy tetszés szerinti M(xi, yi) pontban, amely az AB egyenesen van, az X tengellyel párhuzamos másik egyenest húztónk; ennek az egyenesnek az M pont fölötti része, illetve az AC és AB egyenesek közötti szakasza a rajzon W-vel van jelölve. Ha ezt az értéket az AB és AC egyenesek említett szögeinek tangense kiszámítására akarjuk használni és e célból az egyenletekbe behelyettesítjük, akkor: yi yi + w mi = — es m2 ——— XI Xl A fenti egyenletekben xi és yi az M pont koordinátái, w pedig az M pontból az Y tengelyhez párhuzamosan húzott egyenesnek az a darabja, amely az említett egyenespárnak a koordináta-