142891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinmentes N-etilpiperidin előállítására

Megjelent: 1956. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 142.891, SZÄM 12. p. 1-5. OSZTÁLY — Cl—122. ALAPSZÁM Eljárás piperidinmentes N-etilpiperidin előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Sasadi Béla, Lugosi György, Csermely György és Schleer István jogutóda A bejelentés napja: 1951. április hó 26 Piridinből piridin kvaternérsón keresztül történő N-etilpiperidin előállítás nem szolgáltat egyszerűen piridin és piperidinmentes terméket. Az eljárás lényege abban áll, hogy a piridinnek benzolszulfo­savas etilészterrel történő kvarternerizálása. után az ömledéket vízben feloldják, csontszenes palládium katalizátorral meghidrálják, a meghidrált oldatot meglúgosítva, az N-etilpiperidint azeotropként ki­desztilálják, végül lúg felett szárítják. Az így nyert N-etilpiperidin azonban piridint, piperidint, nyom­nyi vizet tartalmaz. Az N-etilpiperidinnek említett szennyezésektől való megszabadítása frakcionálás­sal történt, amely csak igen nagy frakcionálási veszteséggel szolgáltatott tiszta terméket. Piperi­dinmentes termék előállításának problémája külö­nösen akkor került előtérbe, amikor a vizsgálatok kiderítették, hogy minimális piperidintartalom is a penicillin kicsapása során jelentékeny kiterme­lés-csökkenést idéz elő. A fenti eljárást vizsgálva, a következőket talál­tuk: a piridin és benzolszulfosavas etileszter között végbemenő reakció kitermelése az irodalmi állítá­sokkal szemben abszolút körülmények között sem kvantitatív, aminek oka a benzolszulfosavas etil­észter részleges hőbomlása, a kvatemerizálás hő­fokán, mely benzolszulfosavat szolgáltat. A mellék­termékként keletkezett benzolszulfosav piridinnel sóvá egyesül, mely már nem kvatemerizálható. Ez a só a katalitikus hidrálás során részlegesen, pipe­ridinné hidrálódik meg. A fenti felismerések alapján a következő eljá­rást dolgoztuk ki: A piridin Ijenzolszulfosavas etilészterrel történő kvaternerizálása után nyert ömledéket vízzel fel­hígítjuk, ammónia-oldattal meglúgosítjuk és nega­tív piridin-reakcióig piridines vizet desztillálunk le. Az ily módon piridinmentesített oldat kataliti­kus hidrogénezésének sebessége az előző eljárás­hoz képest kétszeresére emelkedik és közvetlenül, desztilláció nélkül, piridin- és piperidin-mentes, színtelen terméket ad. Továbbá, ha a kvaterner só piridinmentesítése üzemi hibából nem kielégítően történt volna meg és így a végtermék piperidin-tartalmúvá válik, benzolszulfosavas etilészterrel 50—55 C°-on való szelektív etilezéssel piperidinmentessé tesszük. Az eljárás kivitelét az alábbi példák szemlélte­tik: 1. példa. 40 kg piridint 95,5 kg (elméleti) ben­zolszulfosavas etilészter adagolt'hozzáadása útján kvaternerizálunk. A reakció befejezése után 500 vizet adunk hozzá és a pH-t 5—6 1 tömény ammó­niaoldattal 8-ra állítjuk. Ezután a piridinimentesí­tés céljából 200 1 vizet kidesztillálunk, majd 2 am­monia hozzáadása után negatív piridin-reakcióig újabb vízmennyiséget desztillálunk ki. Ezután az oldatot eredeti térfogatára hígítjuk, lehűtjük, csont­szénen néhány órát állni hagyjuk, szűrjük és csont­szenes palládium katalizátorral hidrogénezzük. Ez­után az oldatot leszűrjük, meglúgasítjuk és az N-etilpiperidint azeotropként ledesztilláljuk. Az így nyert N-etilpiperidint lúg felett szárítjuk. A ter­mék 45 kg tiszta N-etilpiperidin, irodalmi forrás­ponttal, szemben a korábbi eljárás 34 kg elméleti forráspontú termékével. 2. példa. 100 kg 2—3% piperidintartalmú N-etilpiperidinhez többszöri mintavétel közben 50—55 C°-on 6—8 kg benzolszulfosavas etilésztert csepegtetünk negatív piperidin-reakcióig, kb. IV2 óra alatt. Majd a keletkezett két réteget szétvá­lasztjuk. A felső fázist (N-etilpiperidin) egysze­rűen ledesztilláljuk, az alsó fázist, mely N-etilpi­peridin benzolszulfosavas sója, vízben felvesszük, meglúgosítva azeotropként kidesztilláljuk és lúg felett szárítjuk. Kitermelés összesen 95 kg. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom