142866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergoszta (4,5-22,23) dién-3-on előállítására

ű Megjelent: 1957. október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.866. SZÁM 12. o. 25, OSZTÁLY — Go-367. ALAPSZÁM, Eljárás ergoszta (4,5-22,23) dién-3-en elöálEítására Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest. Feltalálók: Kollonitsch János és Windholz Tamás. A bejelentés napja: 1954. július 2. Azt találtuk, hogy az ergoszta/4,5-22,23/dién-3-on hidroxil-tartalmú, vagy savas kémhatású vegyüleigen előnyös módon előállítható, ha az ergoszta tekkel elbontjuk. /4,5-6,7,22,23/trién-3-ont fémlitiumnak amino-cso- A reakciót valószínűleg az alábbi képletekkel portot tartalmazó vegyületekben való oldatával jellemezhetjük: reagáltatjuk, majd az így kapott, reakciós terméket /\!/\ Li (I) Amino-esoportot tartalmazó oldószerként jól használható pl. a cseppfolyós ammónia, de használhatók pl. az alifás primär aminők is. Érdekes módon a reakció gyorsaságára és a kitermelésre bizonyos esetekben előnyös befolyást gyakorolhat víz jelenléte 0,1—0,5% közötti koncentrációban, A redukálandó vegyületet általában célszerű valamely szerves oldószerben, mint pl. éter- vagy tetrahidrofurán- vagy dioxánban feloldva alkalmazni. Igen fontos előnye eljárásunknak az, hogy nem szükséges olyan nagy hígításban dolgozni, mint az _ irodalomban hasonló célokra leírt litiumos redukciók esetében. Általában az irodalomban ismertetett redukcióknál a reakcióba bevitt szterin-származéknak 1Ö0—200-szoros mennyiségének megfelelő cseppfolyós ammóniát szokátsos alkalmazni. Ez a nagy hígítás ipari méretű eljárásnál természetesen jelentős technikai nehézségekkel jár. Találmányunkban leírt eljárásmód lehetővé teszi az amin\ (III) típusú oldószer mennyiségének igen nagymérvű csökkentését úgy, hogy lehetséges 2,5—5-szörös mennyiségű cseppfolyós ammóniával is a reakciót igen jó nyeredékkel végrehajtani. Az általunk feltételezett litium-addukt elbontására használt hidroxil-tartalmú vegyületként főleg az alkoholok, pl. a metanol, vagy az etanol használhatók. De használható az elbontásra a víz is; savas kémhatású vegyületként igen jól használhatók az ammónurr=ók, mint pl. az ammonklorid. A redukciót igen tág hőmérsékleti határok között hajthatjuk végre, de általában célszerű —80° és +30° között dolgozni. A fentebbiekben ismertetett eljáráshoz némileg hasonló módszerrel az ergosztadienont az irodalomban már megredukálták; de az irodalomban leírt eljárás (Journ, of the Chemical Society 1954. 1302. old.) amellett, hogy lényegesen rosszabb kitermelést ad, mint a mi eljárásunk, technikai cél-