142865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-nitrobenzaldehidoxim és p-nitrobenzaldehid előállítására

D Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS... 142.865. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY — GO-365. ALAPSZÁM Eljárás p-nitrobenzaldehid-oxim és p-nitrobenzaldehid előállítására • A -Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest. Feltalálók: Kollonitsch János és Vita Gyula. A bejelentés napja: 1954. június 7. Azt találtuk, hogy a p-nitrobenzáldehid oximja célszerűen savas közegben, esetleg katalizátorok al­előállítható olyan módon, hogy a p-nitrofenildia- kalmazása mellett. A reakciót a következő általá­zonium sókat a formaldehid oximjával reagáltatjuk, nos egyenlet szemlélteti: N02 -^ ^)-N==N—X+CH2 =N0 2 -^ \cH=NOH+N 2 +HX • NOH A fenti reakció típus már ismeretes volt az iro­dalomban. Borsche (Berichte 40, 1907, 737. old.) írt le először ilyen típusú reakciókat; formaldo­ximra először W: F. Beech közleménye (Journ. Chem. Soc. 2954. 1297. old) írja le a reakciókat. Fenti szerzők' számos, különbözőképpen szubsztitu­ált diazónium-sóval végzik el a reakciót és azt ta­pasztalták, hogy a diazónium-vegyületek szubszti­tuensei rendkívül nagy mértékben befolyásolják a reakcióval elérhető kitermeléseket, sőt egyes ese­tekben a reakció nem is hajtható végre. Így pl. Borsche megemlíti, hogy a m-nitrofenildiazónium­-sók ilyen típusú reakciókra egyáltalán nem alkal­masak. Beech pedig azt közli, hogy pl. az o-nitro­femldiazóniumklorid ugyan reagál a formaldoxim-­mai a kívánt irányban, de csak gyenge termelés (33%) érhető el. Megállapította azt is, ha olyan diazónium-vegyületeket használ a kapcsoláshoz, me­lyek azonos szubsztituenst tartalmaznak és csupán a szubsztituens orto-, méta- vagy para-helyzetében különböznek egymástól, akkor a kapcsolásnál ka­pott kitermelések között csak lényegtelen eltérések vannak. Így pl. Beech megvizsgálta az orto-, meta-és para-klór, ill. metil szubsztituenst tartalmazó diazónium-sók és formaldoxim között lejátszódó reakciókat és azt találta; hogy a szubsztituens hely­zetétől csak lényegtelenül függ az elérhető kiter­melés. Fenti adatok szerint tehát, mivel az orto-és meta-nitrohelyettesítőket tartalmazó diazónium­-sók a reakcióra teljesen alkalmatlanok, vagy igen gyengén alkalmazhatók, az várható, hogy a para­nitro-szubsztituenst tartalmazó diazónium-sók is egyáltalán nem, vagy osak igen gyengén fogják a kívánt terméket adni. Ezek után igen meglepőnek és előre nem lát­hatónak mondható az a tény, hogy a para-nitro­*-szubsztituenst tartalmazó diazónium-sók a reak­cióra kiválóan alkalmasak és olyan jó termelést adnak, mely a technikai alkalmazást is valószínűvé teszi. A para-nitro-benzaldehid fentebb említett mó­don előállított oximját elkülönítés nélkül is átala­kíthatjuk önmagábanvéve ismert módon (pl. sa­vas hidrolízissel) p-nitrobenzaldehiddé. P é id a: 17,25 g p-nitranilint 38 ml konc.sósav és 38 ml víz elegyében forralással feloldunk, majd 70 g jég és 70 ml víz elegyére öntjük vékony sugárban. Az így kapott finom szuszpenziót 8°-ra való lehűtés után t 8,75 g nátriumnitritnek 13 ml vízben készült oldatával elegyítjük egyszerre. Azonnal tiszta ol­datot kapunk, melyet 25 g krist. nátriumacetátnak 50 ml vízben készült oldatával kongó neutrálisra állítunk be. Közben elkészítettük a formaldoxim-oldatát: 5,75 g p-formaldehidet feloldunk 85 ml vízben, 3,15 g hidroxilamin-klórhidrátot adunk hozzá és oldódá­sig melegítjük. 2—3 óra Után a kapott tiszta ol­dathoz 25,5 g krist.nátriumaoetátot adunk és 15 percig visszafolyó hűtő alatt forraljuk. A fentiek szerint- kapott formaldoxim-oldatot 6,25 g krist.rézszulfáttal, 1 g krist.nátriumszulfittal, 82,5 g krist.nátriumacetáttál és további 90 ml vízzel, elegyítettük, majd a kapott elegyet addig kevertük, míg oldatot kaptunk. Ehhez az oldathoz, 10—15° közt tartva a hőmérsékletet, kb. 1 óra alatt hozzá­adtuk a fenti diazóniumklorid-oldatot. Erős habzás közben lezajlik a reakció, majd egy órai keverés után a kapott oximot lenuccsoltuk, vízzel kimos­tuk és szárítottuk. Közel elméleti termeléssel kap­tuk a p-nitrobenzaldehid-oximot. Az így kapott oximot kívánt esetben p-nitroben­zaldehiddé alakíthatjuk, pl. olyan módon, hogy 18%-os sósavval hidrolizáljuk, majd a kapott ele­gyet vízgőzdesztilláciönák vetjük alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom